Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.

New York Brooklyn negyedében a Hetedik utca és a Harmadik utca sarkán áll a Brooklyn Cigar Co. nevű kis dohánybolt, mely Auggie Wren munkahelye. Auggie nyers modora jóravaló, bölcs embert rejt. Számára ez a bolt a menedékhely. Bár van barátnője, csalódott a szerelemben. Már belenyugodott abba, hogy napjait a pult mögött tölti. A dohánybolt rendszeres vevői közé tartozik Paul Benjamin, a regényíró, aki jelenleg írói válságban szenved. Néhány évvel korábban ugyanis éppen a dohánybolt előtt, a szeme láttára ölték meg állapotos feleségét. Auggie és Paul között baráti viszony alakul ki, megosztják egymással bánataikat és örömeiket.

Két férfi, akik a kapuzárási pánik időszakának legszebb éveit élik, útra kel a kaliforniai borvidékre. Az utazást Miles szervezi, a szakmájába belefásult angoltanár és író, aki sehogy sem tud kiadót találni a regényének. Miles szereti a bort, és úgy gondolja, hogy barátja is igazán élvezne egy borkóstolással és golfozással töltött hetet. A bortúra Miles ajándéka, barátja, Jack ezt kapja tőle küszöbön álló esküvője alkalmából. Jacket, a levitézlett tévés színészt azonban cseppet sem érdekli a bor. A már hervadó, részmunkaidős playboy úgy gondolja, hogy mielőtt végleg behajózna a házasság kikötőjébe, jó lenne még lekapni pár cicababát a tíz körméről.

Pauline és Juliet egy új-zélandi kisvárosban, Christchurchben élnek. Az iskolában barátkoznak össze, annak ellenére, hogy társadalmi különbség is van köztük. Juliet angol és jól szituált, Pauline rosszul öltözött és szülei mindennapos gondjai lehúzzák nagyra törő álmait. Ketten együtt elhatározzák, hogy izgalmas regényeket írnak, de közben egyre mélyebbre merülnek a képzelet világába.

Három világhírű rendező egy-egy hamisítatlan New York-i történetet mesél el. Scorsese Élettapasztalatok epizódja Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésén alapul, a rögeszméjével vívódó, önmegaláztatásra hajlamos festő és modelljének szenvedélyes, tragédiába torkolló kapcsolatát mondja el. Coppola napfényes szerenádjában, Az élet Zoe nélkül című epizódban fölcserélődik a gyerekek és a felnőttek világa. A befejező részben (Ödipusz, mi fáj?) Woody Allen hősét rémálom kínozza, az életét megkeserítő anya figurája ölt gigászian nyomasztó méretet.

Az Este a mély érzelmek filmje: az anyák és lányaik közötti szeretet erejéről mesél, mindezt egy olyan anya szemszögéből, aki életének alkonyán olyan titkot fed fel, amely mindenkire óriási hatással lesz a környezetében. A rátörő emlékeknek engedve Ann Lord (Redgrave) megoszt egy régóta őrzött titkot a lányaival, Constance-szal (Richardson), aki boldog házasságban él, és Ninával (Toni Collette), a nyughatatlan egyedülálló nővel. Mindketten ágya mellett állnak, mikor Ann kijelenti, hogy látni szeretné élete szerelmét. De vajon ki lehet ez a titokzatos "Harris", s mit jelenthetett az anyjuknak?

A Nyugatról álmodozva Borjana semmiképp sem akar gyereket vállalni a kommunista Bulgáriában, ám 1979-ben mégis megszületik lánya, Viktoria. A csecsemőnek rejtélyes módon hiányzik a köldöke, ezért azonnal kikiáltják az Évtized Gyermekének, és Viktoriát kilenc éves koráig tejben-vajban füröszti állam anyácska. A kommunizmus bukásával aztán Viktoria aranyéletének is vége szakad. A három részben elmesélt, több évtizedet átfogó történet egyszerre intim és nagyszabású anya-lánya történet, valamint szarkasztikus humorú, filozófiai tanmese, mely szélesebb történelmi perspektívából mutatja a kommunizmust és az európai rendszerváltozások eseményeit.