Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Háza tiszta, kertje napfényben fürdik. Ha a fia nem szolgálna az orosz fronton, Tót Lajos csak a rádióból tudná, hogy háború van. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát. Mindent, ami emberileg lehetséges. De hogy mi az, ami emberileg lehetséges, ínséges időkben legalábbis nézőpont kérdése. „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”

A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

Jonathan csak 12 éves, de már a hatodik iskolába jár. Az utolsó esélye a lipcsei St. Thomas iskola, amely világhírű fiúkórusáról vált ismertté. Az igazgató, dr. Johann Bökh felveszi őt, és hamar kiderül, hogy Jonathan nem is kerülhetett volna megfelelőbb bentlakásos iskolába. Hamar összebarátkozik a szobatársaival - a szabadelvű Martinnal, a szégyellős Ulival, a kísérletező kedvű ifjabb Kreuzkammal és a mindig éhes bokszbajnokkal, Matzcal. A fiúk elviszik őt titkos találkozóhelyükre is, egy elhagyott vasúti kocsiba. Egy nap ott találnak egy rejtélyes idegent, a Nemdohányzót, akinek szintén van kulcsa a vagonhoz. Másnap reggel a fiúkórus koncertfelvételre készül a Miklós-templomban, amelyet azonban megzavarnak a "bejárók", akik mindig ellenségeskednek az internátusbeliekkel. A bejárók elrabolják Kreuzkammot, és elégetik a kottákat.

Valeria Bruni-Tedeschi (5x2, München, Utolsó napjaim) társírója, rendezője és egyben főszereplője is ennek a Cannes-i Filmfesztiválon is díjazott keserédes vígjátéknak, amely a sikeres színésznő, Marcelline kulisszák előtti és mögötti megpróbáltatásait meséli el. A színpad sztárja 40. születésnapja előtt áll, amikor egyszeriben minden megváltozik, szakmai és magánélete egyszerre hullik darabjaira. Biológiai órája egyre hangosabban ketyeg, és új bemutatójának előkészületei során sem igazán talál magára. Ráadásul miközben anyja (Marisa Borini, aki az életben is a színésznő édesanyja) állandóan azzal zaklatja, hogy találjon már végre megfelelő udvarlót magának, Marcelline menthetetlenül belehabarodik színésztársába, a nála jóval fiatalabb, de ellenállhatatlanul sármos Ericbe (Louis Garrel)...