A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.
Rudy Baylor egy átlagos ügyvédjelölt: úgy érzi, fantasztikusan gazdag ügyfelek fantasztikus ügyeit fogja intézni - természetesen fantasztikus módon. Álláskeresése során azonban kiábrándító pofonokat kap az élettől. Első megbízása egy lehangoló biztosítási ügy: Ray Black leukémiában haldoklik, mert a Great Benefit biztosítótársaság nem volt hajlandó fizetni a csontvelő-átültetés költségeit. Amikor szembeszáll a hatalmas céggel, egy olyan kusza és korrupt világgal találja magát szemben, amely a legvadabb fantáziavilágát is mélyen alulmúlja...
A hetvenes évek elején a vállalkozó kedvű Larry Flynt, aki addig a szesz- és sztriptíziparban próbálgatta oroszlánkörmeit, úgy dönt, elérkezett az idő, hogy megtörje a Playboy egyeduralmát. Az általa kitalált szexújság, a Hustler magazin nem kendőzi a valóságot: mindent megmutat, amit a többi lap eddig szemérmesen eltakart. A pornómagazin hamarosan közfeltűnést kelt és közbotrányt okoz. Miközben Flynt, akit százezrek istenítenek és milliók gyűlölnek, elszántan küzd a totális sajtószabadságért, ellenfelei brutális eszközökhöz nyúlnak ellene, s egy orvlövész golyója által tolószékre ítélik. A film egy örök lázadó árnyalt portréja, aki egy vitatható és sokat vitatott ügy képviseletében feszegette a szabadság határait. Hosszú kálváriája a Legfelsőbb Bíróságon teljes sikerrel ért véget.
Egy fiatal New Orleans-i özvegy férje meggyilkolásának gyanújával polgári pert indít a befolyásos nagyvállalat ellen. Jogi képviseletét Wendell Rohr, az udvarias és választékos modorú déli ügyvéd látja el, aki erkölcsi meggyőződéssel és szívből jövő szenvedéllyel lát neki az ügynek. Ellenfele látszólag a cég érdekeit képviselő védőügyvéd, aki valójában Rankin Fitch, a profi és könyörtelen esküdtszéki szakértő bábja. Fitch és Rohr rájönnek, hogy nem ők az egyetlenek, akik meg akarják nyerni maguknak az esküdteket. Ezt akarja az egyik jelölt, Nick Easter, ráadásul egy titokzatos nő is felbukkan a színen.
Deborah E. Lipstadt amerikai történésznek bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.
Libby Parsons-nak mindene megvan - jóképű, gazdag férje, akit szeret, egy fia, akiért mindketten rajonganak, csodálatos otthona Seattle közelében, és remek barátaik, akikre mindig lehet számítani. Idillikus élete azonban hirtelen rémálommá válik, amikor férje, Nick egy romantikus hétvégi vitorlázás során eltűnik a hajó fedélzetéről, és Libby-t vádolják a meggyilkolásával. Libby-t elítélik és börtönbe zárják, legjobb barátnője pedig eltűnik a kisfiával. A nő később kideríti, hogy mindketten San Franciscóban élnek Nick-kel, aki megrendezte a saját halálát, majd új személyazonossággal új életet kezdett. Egy jogásznő rabtársa azonban némi vigasszal tud szolgálni a végsőkig kétségbeesett Libby számára: amikor szabadon engedik, nyugodt lélekkel megölheti Nick-et, akár a Times Square közepén, mindenki szeme láttára, ha akarja, hiszen senkit nem lehet kétszer perbe fogni ugyanazért a bűnért. Az kettős kockázat lenne...
Dél-Afrika, az apartheid korszak idején. A brit Jim Keogh bányamérnök nem akarja beleártani magát a helyi ügyekbe. Mégis belekeveredik, amikor a barátnője, Rina kérésére elvállalja, hogy Fokvárosból Johannesburgba fuvarozza a fekete Shack Twalát. Az út során Keogh szembesül a véres valósággal, a feketék brutális elnyomásával, ugyanakkor az is kiderül, hogy Twala valójában politikai aktivista. Ráadásul a nyomukban van Horn, a szadista rendőrkapitány, aki azt reméli, hogy Twala elvezeti őt Wilbyhez, az apartheid-ellenes mozgalom vezéralakjához.
Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.
Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.
Terry Childers ezredes (Samuel L. Jackson) harminc éve szolgálja hazáját. Megjárta Vietnamot, Bejrútot és a Sivatagi Vihar hadműveletet. Saját kormánya viszont hadbíróság elé állítja egy rosszul sikerült mentőakció kivitelezése miatt, amelyben civilek is életüket vesztették. Védőügyvédnek egy régi bajtársát kéri fel, akinek megmentette az életét Vietnamban. Hodges védőügyvéd (Tommy Lee Jones) biztosan nem a legjobb a szakmában, de tudja milyen az igazi harci helyzet, mit lehet számon kérni a katonától. Az ügyvéd vonakodva vállalja el az esetet, amely során megkérdőjelezi az életét megmentő ember becsületét, és a hazája iránti feltétlen odaadás eszméjét is.
Caldwell alezredes és Jay Austin rendőrnyomozó nem kedvelik egymást. Legkevésbé sem. Mert Caldwell segített eltávolítani Austint a katonai rendőrségtől néhány évvel korábban. És most ez a két ősi ellenség kénytelen összefogni, hogy a végére járjanak egy brutális gyilkosságnak, mely a Presidio katonai támaszponton történt. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, Austin nyomozó hirtelen szenvedélyesen érdeklődni kezd egy gyönyörű, tüzes fiatal nő iránt (Meg Ryan), aki történetesen Caldwell alezredes lánya. Először szikrák repkednek az ifjú szerelmesek között. Aztán öklök és golyók kezdenek repkedni, ahogy ez az akciódús thriller teljes sebességre kapcsol, és feltépi San Francisco utcáit.
Hogyan lesz valakiből esküdt egy hírhedt maffiózó tárgyalásán? Annie Laird (Demi Moore), a gyermekét egyedül nevelő anya azért vállalja a feladatot, mert jó példát akar mutatni a fiának a felelősségtudatról, de saját egyhangú életébe is szeretne változatosságot vinni. Honnan is sejthetné, hogy döntésével mindkettejük életét veszélybe sodorja? Az esküdtek biztonságát és anonimitását elvben törvény biztosítja, de a valóságban sokszor minden másként történik... A gengszter megbízza a titokzatos Tanárt (Alec Baldwin), hogy válassza ki az esküdtek közül azt, aki képes lesz meggyőzni társait a vádlott ártatlanságáról. A Tanár Annie-t környékezi meg, igyekszik a bizalmába férkőzni, és meghódítani az asszonyt, aki eleinte nem is tudja magát kivonni a különös, karizmatikus férfi hatása alól. Ám amikor rájön, hogy elárulták, kitör a bénító kapocsból, és új játszmába kezd, amelyet immár az ő szabályai szerint játszanak.