Rosemary és Gus fiatal házasok, akik beköltöznek új New York-i otthonukba, egy kellemes, Central Park melletti társasházba. Szomszédaik, a középkorú Minnie és Roman Castevet, barátságosak, bár nagyon titokzatosak. Rosemary hamarosan megtudja, hogy gyermeket vár. Boldogsága nem ismer határokat, de az öröm nem tart sokáig.
Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.
A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."
Egy elvarázsolt város szívében Aladdin és csintalan majma, Abu harcba indul, hogy kiszabadítsák Jázmin hercegnőt.Aladdin egész élete egy csapásra megváltozik egy varázslámpa megdörzsölésével, amelyből a mókamester és alakváltoztató Genie tűnik elő, és felajánlja, hogy teljesíti három kívánságát. Ezzel elindul Aladdin mesés, hihetetlen felfedező utazása.
Rémálom vagy valóság? Taylor űrhajósnak ezzel a szörnyű kérdéssel kell megbirkóznia, amikor egy időviharba kerülve lezuhan, és foglyul ejti egy gorilla-osztag. Ezen a bolygón felfordult a világ, a majom az uralkodó faj, az emberek pedig, mint az állatok, ketrecekben élnek. Amikor a Csillagszeműre keresztelt Taylorról kiderül, hogy beszéli a nyelvüket, két tudós csimpánz nyíltan szembeszegül a bigott vezetéssel és segít az űrhajósnak a menekülésben.
Négy vagány New York-i srác ostoba csínyével egy ember halálát okozza. A fiúk javítóintézetbe kerülnek, ahol aztán nap mint nap a poklok poklát élik át: őreik szadista parancsnokuk vezetésével megalázzák, megkínozzák, sőt megbecstelenítik őket. Aztán évek hosszú sora telik el, de az egykori srácok érett, komoly férfiként még mindig nem tudnak szabadulni a történtektől. Furcsa ügy kapcsán találkoznak: kettőjük bíróság elé kerül, mert felismerték és megölték egykori fő kínzójukat. A másik két barát - az egyik újságíró, a másik ügyész - komoly problémával néz farkasszemet: hogyan tudnák úgy csűrni-csavarni a történteket, hogy túljárjanak az igazsággépezet eszén és két társuk megmeneküljön. Ezzel talán ők is túljuthatnak lelkileg a történteken.
Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.
Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.
Adams azt a megbízást kapja, hogy legénységével együtt derítse ki, miért nincs semmi mozgás egy tudósok lakta bolygón, és mikor odaérnek, azt látja, hogy két ember kivételével mindenki meghalt. Dr. Morbius és lánya Altaira valahogyan túlélte a bolygón élő borzalmas szörny támadását. Dr. Morbius titokban felfedezett valamit, és semmi jel nem utal arra, hogy azt bárkivel is meg akarná osztani, ahogy egyetlen lányát sem.
A rendező előző filmje, a Szerelemre hangolva két házasember, Mr. Chow és Mrs. Chan keserédes, soha be nem teljesedő szerelmi románcát mesélte el. A történet folytatásában a 2046. számú hotelszobában Mr. Chow könyvet ír egy vonatról, amely a jövőbe, 2046-ba repíti utasait, ahol azok állítólag megtalálják elveszett emlékeiket. Hogy az utazás mennyire sikeres, senki nem tudja, mert még egyetlen ember sem tért vissza. Most azonban valaki visszatér. Ott járt 2046-ban, és úgy döntött, visszajön, hogy változtasson a múltján. (port.hu)
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
Los Angeles, napjainkban - tizenegy férfi és nő életét követjük nyomon. Mindannyiuk életének fontos része a szerelem és a szeretet.
Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.
Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.
A toronyházban mind több rejtélyes eset, sőt haláleset történik. Amikor új lakó, a gyönyörű Carly költözik a házba, azt tapasztalja, hogy egyre sokasodnak az aggasztó jelek. Az előző lakó kiesett az erkélyről és halálra zúzta magát. Baleset történt, öngyilkosság vagy gyilkosság? És ki az a kukkoló, aki a ház lakóinak minden mozdulatát figyeli? A válaszokat az egész házat behálózó ipari kamerák által rögzített felvételeiből lehet összerakni. Carly élete attól függ, helyesen választ-e két vonzó férfi lakótársa között: az egyik a gyilkosa, a másik a megmentője lehet.