Loretta, aki egy egyszerű szénbányász lánya, nagyravágyó férjének nyomására kimozdul gyermekkora kisvárosának egyhangú környezetéből. Célja pedig, hogy country-énekesként meghódítsa a világot. A siker végül elérhető közelségbe kerül, ám nem biztos, hogy a pénz és a csillogás az, amire Loretta igazán vágyik?

A rock nagymamájának - ahogy ellenségei is elismeréssel hívják - legendás élete elevenedik fel vérpezsdítő zenével. Tina Turner őszinte önéletrajzából vitték filmvászonra a kisvárosi Anna Mae Bullock történetét. A tehetséges lány találkozik Ike Turner-rel, a férfival, aki megváltoztatja életét és együtt indulnak a siker felé. A legnagyobb csoda - amely sok nő számára reményteli és üzenetértékű - azonban mégis az ár, amit Tinának kellett ezért fizetnie: bátorságot talált, hogy mindent hátrahagyva kiléphessen a szeretett férfi bénító vonzásából. Saját erejéből többször is képes volt visszaküzdenie magát a csúcsra.

A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.

Bécs, Ausztria, 1910. A fiatal festő, Egon Schiele feltörekvő, provokatív és szabad művész, akinek erotika jellemezte munkássága legalább annyira sokkolja, mint amennyire lenyűgözi a művészetkedvelőket.

A XV. század végén járunk. Az európai hegemóniáért küzdő két nagyhatalom, Franciaország és Spanyolország harcának célkeresztjébe a reneszánsz itáliai városállamok feletti uralom kerül, amelyeket dúsgazdag, családi oligarchiák uralnak: Milánót a Sforzák, Firenzét a Mediciek, míg Róma legbefolyásosabb családjának az Orsiniek számítanak. Az egyházi és világi kinevezésekkel, házasságokkal fenntartott kényes politikai egyensúlyt minden idők leghírhedtebb dinasztiájának, a Borgiáknak előretörése borítja fel, amikor is Rodrigo Borgiát VI. Sándor néven pápává választják. A pápai udvar így a szentség álarca mögött a bűn fellegvárává válik, s hamarosan méregkeverők, bérgyilkosok, zsaroló levelek, fenyegetések és lefizetések jutnak főszerephez.