Walt Disney egyik legbájosabb és legszeretetreméltóbb rajzfilmjének hõsei kutyák. Tekergõ, a bohém kedvû, vidám kóbor eb, valamint a törzskönyvezett, szép és elkényeztetett Susi.Bár kutyavilágok választják el õket egymástól, amikor a hölgy bajba keveredik, természetesen Tekergõ az egyetlen, aki hajlandó vásárra vinni érte a (kutya)bõrét. Úgy látszik az ellentétek a kutyák között is vonzzák egymást.
Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.
Zohan Dvir a legjobb izraeli kommandósok egyike. Nemcsak a harctéren legyőzhetetlen, a nőknél is sikert sikerre halmoz. Senki sem sejti, hogy mégis elégedetlen az életével, az örökös háborúskodással. Minden vágya, hogy fodrász legyen. Zohan nem véletlenül az álcázás nagymestere, ügyes trükkel megrendezi saját halálát, majd felül az első New Yorkba tartó repülőgépre. Hamarosan állást kap az egyik fodrászüzletben, ám gyorsan kiderül, hogy a régi beidegződésektől nem is olyan könnyű megszabadulni. Ugyanakkor felbukkan néhány régi ellensége is.
Az első szexuális élmény: lehet meghitt, lehet forró, vagy leírhatatlanul ciki. Nos, eme film ez utóbbira gyúr rá, de nagyon keményen, csak hogy saját egykori botladozásunk ne tűnjön annyira kínosnak, és ennek érdekében olyan színészek hozzák magukat mérhetetlenül kellemetlen (de többnyire jól végződő) helyzetbe, mint Michael Cera (Juno), Jamie Kennedy (Sikoly), Matthew Lillard (Utódok) vagy Frankie Muniz (Már megint Malcolm). Vigyázat, ez a film rettenetesen sikamlós, brutálisan szemérmetlen, és könyörtelen a konvenciókkal szemben!