Lester Burnham átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele.
Jesse, az amerikai srác, és Celine, a francia végzős diáklány a Budapestről Bécsbe tartó vonaton ismerkednek össze. A két fiatal kellemesen elbeszélget az út során, melynek következtében a fiú arra kéri a lányt, tartson vele a bécsi éjszakában. Celine belemegy a dologba és a két fiatal együtt tölti azt a néhány órát, amely a reggelig még hátravan. Kapcsolatuk végül elsöprő szerelemben teljesedik ki, csakhogy napkeltekor el kell válniuk.
A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.
Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását
Egy kínai család tagjai rájönnek, hogy a nagymamának már csak hónapjai maradtak hátra. Úgy döntenek, nem árulják el neki a rossz hírt, és egy esküvő szervezésébe kezdenek, hogy elvonják az idős hölgy figyelmét a közelgő végzetes időpontról.
Tom egy Indiana állambeli kisvárosban él a családjával. Egyik éjszaka a kisvendéglőjében önvédelemből megöl két körözött bűnözőt, meghiúsítva ezzel egy rablótámadást, és megmentve vendégei, barátai életét. Ettől kezdve megváltozik az élete, a média hőst csinál belőle. Miközben Tom a kényelmetlen népszerűségből megpróbál visszatérni a megszokott mindennapokhoz, szembetalálja magát a titokzatos idegennel, aki azért jött, mert úgy hiszi, régi elszámolni valója van vele. Ahogy Tom és családja megpróbálja tisztázni a félreértést, egyre különösebb dolgok kerülnek napvilágra.
Jimmy Detroit lepusztult munkásnegyedében él és egy présüzemben dolgozik. Nem elég, hogy szakított a csajával, emiatt vissza kell költöznie anyjához és kishúgához egy nyomorult lakókocsiba. Egyetlen szórakozása, hogy a helyi klubban néha megméreti magát a rap-versenyeken, a "freestyle" műfajban. Állandóan zenét hallgat, az agyába toluló szövegeket, rímeket pedig lejegyzi. Régi álma, hogy saját demót csinál. Azonban a helyi erők rivalizálása nem korlátozódik a színpadra és a mikrofonra. A bandaháborúk egyre inkább elfajulnak.
A világ és egy jaguárcápa nincs felkészülve Steve Zissoura Bill Murray és legénységére, akik őszintén hiszik, hogy profi tengerkutatók. Sokadik képtelen dokumentumfilmjük ünneplésekor Zissou elhatározza, hogy bosszút áll azon a jaguárcápán, amelyik felfalta kedvenc munkatársát. Az őrület csak fokozódik, amikor egy Ned Plimpton Owen Wilson nevű fiatalember jelenik meg a hajón, és azt állítja, hogy Zissou fia.
Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.
Bhansali ismét klasszikushoz nyúlt, ezúttal Shakespeare-től vette kölcsön a Rómeó és Júliát. De itt Rómeó nem tehetetlen báb, aki sodródik az eseményekkel, hanem egy dühös fiatal, aki ha már nem tudja megakadályozni a vérengzést, hát akkor vérfürdőt csinál, és Júlia sem szende szűzi leányzó, hanem harcos asszony, aki zokszó nélkül tűri el, ha anyja levágja az ujját. Az alapsztorihoz Bhansali hozzáadta még a dél-indiai emberek szenvedélyes vérmérsékletét, és kaptunk egy felsőfokon égő tüzet, ahol a harag, a gyűlölet, a düh, a kétségbeesés, a gyilkosság és a vérfolyam-patak zenei alaphangot ad a teljes film hosszában. A szerelem pedig sehogy máshogy nem tudja elnyomni, mint ugyanezekkel az eszközökkel. A helyszín pedig egy 500 évre "beragadt" kisváros, ahol ugyan mobiltelefonon suttognak csacskaságot egymásnak a szerelmesek, és a Twitterre "lövik" fel a szenzációs képeket, de mindenki dhotiban és száriban jár, a kard pedig éppúgy előírt öltözet, mint a pisztoly.