Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
Két évvel ezelőtt Jason Bourne azt hitte, sikerült elmenekülnie a múltja elől. Hiába tűnt el kedvesével együtt a világ szeme elől, sokaknak áll érdekében, hogy holtan lássák. A pár rejtőzködve él a kis faluban, amikor felbukkan egy ügynök. Mindent hátrahagyva elmenekülnek, ám Marie áldozatul esik üldözőinek. Egykori munkaadói, az Ügynökség emberei ugyanúgy Bourne nyomában vannak, mint a maffiózó zsoldjában álló bérgyilkos, a hajsza tehát ott folytatódik, ahol régen abbamaradt. A helyzet annyiban változik, hogy az ügynököt személyes bosszú is hajtja.
Kína,1938. Wong igazi jó lány, aki épp most kezdi egyetemi tanulmányait. A fiatal nő teljesen magára maradt a világban, anyja meghalt, az apja pedig testvérével együtt Angliában rekedt a II. világháború kitörése miatt. Az egyetemen megtetszik neki egy diák, Kuang, miatta jelentkezik az iskolai drámacsoportba. A hazafias érzelmektől fűtött fiú veszélyes tervet eszel ki a japánokkal együttműködő kínaiak megbüntetésére: a magas beosztásban lévő Yee-t akarja megölni. Wongnak a színpad után, most az életben is szerepet kell játszani. Feladata, hogy Yee feleségének bizalmát elnyerve, a férfi szeretője legyen, előkészítve a terepet az ellenállók merényletének. Wong veszélyes játszmába kerül, szűz lányként egy csábító férjes asszonyt kell alakítania. Azzal pedig végképp nem számolt, hogy az ellenségétől függésbe kerül, a férfihez kötődő fizikai szenvedélye miatt.
Egy bankrabló 10 év után szabadul a börtönből. A társadalomba való beilleszkedéséhez ugyan megkap minden segítséget, de egy zsaru a múltjából állandóan ott van a nyomában. A film egy olyan ember története, aki egyetlen hiba elkövetése miatt soha többé nem kap esélyt az igazságszolgáltatás oldaláról és a társadalomtól a tiszta lappal történő újrakezdéshez. Alain Delon filmbéli szerepformálása pályája egyik kiemelkedő pontja, míg Jean Gabin életművének egyik utolsó állomása ez az alkotás.
Mit tehet egy ember az egész világ ellen? És mit tehet egy ember, ha az egész világ összefog ellene? Robert Dean ügyész nem az a fajta, aki ilyen kérdéseken törné a fejét. Végzi a munkáját, szereti a feleségét, neveli két rosszcsont kölykét és azt hiszi, ez mindig így lesz. Pedig valakik figyelni kezdik, valakik vadásznak rá, valakik meg akarják ölni. Egyszer csak - egymástól függetlenül - az Egyesült Államok összes hivatalos és nem hivatalos titkos szervezete a nyomába ered. Ruháiba poloskát varrnak, golyók fütyülnek a füle körül, autók próbálják elgázolni, robbanások próbálják eltörölni a föld színéről. Mindenki célpontjává válik és ő nem tehet mást, menekül, ahogy csak bír. És még azt sem tudja, miért akarják megölni.
Tom Farrell (Kevin Costner), az új összekötő tiszt a hírhedten keménykezű hadügyminiszter, David Brice (Gene Hackman) mellett, a Pentagon fogadásán ismerkedik meg a csodaszép Susannel. Szinte azonnal szerelmi viszony szövődik közöttük, pedig a lány a miniszter titkos szeretője. Egy intim együttlétet követően - alighogy Tom távozott - a féltékeny Brice ront be az ajtón, s felelősségre vonja szerinte hűtlen barátnőjét. Az indulatok elszabadulnak, s a lány holtan marad a helyszínen. A hadügyminiszter a gyilkosságot ismeretlen vetélytársára akarja kenni, s a vizsgálat felügyeletét Tomra bízza. Farrellnek 48 órája van, hogy igazolja ártatlanságát, miközben saját maga ellen vezeti a nyomozást, s a főnöke a tettes...
John Ryan titkosügynököt akarata ellenére főnöke ideiglenesen saját helyére előlépteti, ám hamarosan hálátlannak bizonyul politikai körökben. A kolumbiai drogkartellekre irányuló nyomozásai során bizonyos szálak egészen a Fehér Házig vezetnek. Az elnök egyik befolyásos barátja az összekötő kapocs. Ryan körül furcsa dolgok történnek, a főnöki szék egyáltalán nem életbiztosítás számára. Kolumbiába küldik, ahol merényletet kísérelnek meg ellene. Egy idő után összemosódik a barát és az ellenség fogalma.
Hemlock, a visszavonult bérgyilkos az egyetemen művészettörténetet tanít, amikor régi cége, a kormány megbízásából működő C-2 újra igényt tart a szolgálataira. Hemlock kénytelen engedni a kérésnek, ha nem akar megválni szeretett festményeitől. Dragon, egykori főnöke húszezer dollárt fizet neki azért, hogy a megölt két ügynök gyilkosain bosszút álljon. Hamarosan azonban ötszörösére emelkedik az ár, amikor Hemlock megtudja, hogy a másik célpont egy hires hegymászó, aki a következő versenyen az Eigert mássza meg, méghozzá az északi oldalon.
Rachel egy izraeli titkosügynök, aki a Moszadnak dolgozik. Jelenlegi megbízása miatt Teheránban tartózkodik. A célszemély Farhad, akit nukleáris csempészés miatt kell megfigyelnie, azonban egymásba szeretnek. Ezek után a szervezet egyre kevésbé bízik a nőben, de a kapcsolattartója, Thomas végig kiáll mellette.
Burt Reynolds első rendezői munkája ez a film, amelyben FBI ügynökök arra kényszerítenek egy börtönviselt férfit, hogy segítsen nekik elkapni egy korrupt zsarut.
Az amerikai légierő egyik büszkesége, a legmodernebb lézeres irányítórendszerrel felszerelt F-100-as gép Málta mellett a tengerbe zuhan. Ebben a régióban a szovjet erők is komoly erőkkel képviseltetik magukat. Éppen ezért nem csoda, ha a baleset hírére a CIA azonnal a helyszínre küldi a legjobb ügynökét, nehogy az ellenség kezére jusson bármilyen titkos, műszaki megoldás. A CIA-ügynöknek, Ken Taninak nem akárki lesz az ellenfele: maga a híres KGB-s kém, Andrej.