Bécs közvetlenül a második világháború befejezését követően. Romok, leszerelő katonák, élelem- és áruhiány, feketepiac, közigazgatási székekben a négy szövetségi hatalom képviselői ülnek. Egyszóval káosz. A fiatal amerikai író itt akar találkozni barátjával, aki munkát ígér neki. Az illető azonban egy baleset következtében meghalt, így a férfi már csak a temetését nézheti végig. Lehetetlen helyzetében barátaihoz fordul, akik különböző történeteket mondanak el a tragédiáról, s gyanút ébresztenek benne: lehet, hogy barátját valójában meggyilkolták...
Szép lány menekül sokkos állapotban az éjszakában egy baleset helyszínéről, a Los Angeles feletti hírhedt Mulholland Drive-on. Másnap reggelre elcsigázottan surran be egy elegáns lakásba. Megérkezik szerencsét próbálni Betty, a vidéki színésznő-jelölt, akinek nagynénje kiadta a lakást. Betty felfedezi az idegent, aki Ritának adja ki magát, de szívesen segít szorult helyzetén. Segít felgöngyölíteni a lány életének és a baleset előtti utolsó órák szálait. Rita és Betty számára rémálommá változik az idő minden szeglete: lehet, hogy ők nem egyszerűen azok, akinek eddig magukat hitték. A helyzet egyik kulcsa lehet Adam, a rendező, akinek a maffia nyomására kell női főszereplőt választania új filmjéhez. Ellentmondani életveszélyes...
"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.
Thomas, a fiatal és gazdag divatfotós nem elégszik meg a műtermek világával, valóságos figurákat és élethelyzeteket próbál ellesni és megörökíteni gépével. Egy parkban például ötletszerűen lencsevégre kap egy csókolózó szerelmespárt, aztán nem érti, miért tiltakoznak az érintettek, és miért akarják minden eszközzel visszaszerezni a negatívokat is. Amikor azonban kinagyítja a képeket, rádöbben, hogy egy gyilkosság kellős közepébe keveredett. Michelangelo Antonioni remekműve miközben feszült krimi, a megismerés és a művészi ábrázolás mibenlétéről is találóan filozofál, egyúttal hangulatosan idézi meg a hatvanas évekbeli "swinging" Londont.
Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.
Egy férfi szeret egy asszonyt. Mást vett feleségül, de mindig is őt szerette. Egy napon megszöknek együtt, ki tudja, merre, valahova messzire. Különös lelki azonosság köti őket össze. Gátlástalanok, s félredobva minden társadalmi normát, lopnak, ölnek, hajszolják a gyönyört. A férfi egyszer rájön, hogy a nő megcsalja, és ebben a helyzetben is a maga módján reagál: erőszakkal...
Barbara Becker titkárnő szerelmes a főnökébe, Julien Vercel ingatlanügynökbe. A férfit azzal gyanúsítják, hogy megölte a felesége szeretőjét. Barbara mindent megtesz, hogy főnöke ártatlanságát bizonyítsa. De hamarosan holtan találják Julien feleségét, s a gyanú végképp Vercelre terelődik. Csakis a szerelmes nő kitartó nyomozása, segítő-éltető hatalma mentheti meg a tehetetlen és határozatlan férfit a börtöntől.
Manhattan immár fallal körülvett börtönsziget, ahonnan a szökés gyakorlatilag lehetetlen. Amikor az Egyesült Államok elnöki különgépe éppen a tiltott zóna közepén jár szerencsétlenül, nincs ember, aki bemenne a rabok kezére jutott elnökért, hogy biztonságba helyezze. Illetve egy mégis akad: a volt kommandós, jelenleg elítélt Snake Plissken, aki a szabadulásáért cserébe hajlandó kockára tenni az életét. És a határidő záros voltára a biztonsági rendszabályként a bőre alá beépített időzített bomba ketyegése emlékezteti...
Douglas Hall és Hannon Fuller professzor, két zseniális számítógép-programozó megalkotja a harmincas évek Los Angelesének virtuális világát. Amikor Fuller gyilkosság áldozatául esik, a tett elkövetésével Hallt vádolják, de gyanús a professzor állítólagos lánya is, aki egyszeriben feltűnik a színen. Douglasnak - hogy tisztázza magát - el kell utaznia a "virtuális múltba", és ott kell megtalálnia a valódi gyilkost.
Del Spooner, a chicagói rendőrség detektívje legújabb ügye során a U.S. Robotics gyár egyik alkalmazottja halálának körülményeit vizsgálja. Az elkövető egy gép, ám ez lehetetlen. Hiszen minden robot agyába be van égetve a robotika három alaptörvénye: gép nem bánthat embert, engedelmeskedik az emberi parancsnak (kivéve, ha ezzel megszegné az első szabályt) és ügyel saját épségére (kivéve, ha ezzel megszegné az első két szabályt). Ha mégis egy robot az elkövető, annak következményei beláthatatlanok.
Neill Blomkamp zavarba ejtő jövőképe a Földről, egy teljes egészében számítógépes technikával megalkotott film. Az Unity-nél hozták létre 2016-17-ben, és 30 képkocka / másodperc alatt, valós időben jelenik meg. Ádám egy emberről szól, akinek minden emlékét törölték, és az agyát egy robottestbe ültették át. Miután őt és számos más börtönlakót száműznek egy fallal körülvett létesítményből, egy rejtélyes idegentől kapnak segítséget. A sci-fi rövdfilm sorozat három részből áll (Awakening, The Mirror, The Prophet) Ébredés, A Tükör, A Próféta.
Egy rendkívül titokzatos személyiség, Thomas Jerome Newton megjelenik New Yorkban. Furcsa külseje ellenére intellektuális képességei és tudományos ismeretei messze túlszárnyalják a jelenlegi emberi tapasztalatokat. Találmányai olyan eredetiek, hogy képesek forradalmasítani az országos kommunikációs hálózatot és három év alatt az USA leghatalmasabb kommunikációs központját képes létrehozni. Ám egyesek megérzik, hogy Newton tudása nem evilágból származik és megpróbálják a maguk érdekeinek szolgálatába állítani.