A film Robert E. Burns élettörténetén alapul, s életszerűen ábrázolja, hogyan vadítanak el és kriminalizálnak egy ártatlan embert. A háborúból hazatért James nem akar visszamenni régi munkaadójához, szabadabban szeretne élni, mint korábban. Ezért nyakába veszi az országot és a legkülönbözőbb helyeken vállal munkát, de kevés sikerrel. Egyre lejjebb csúszik, míg végül egy rablógyilkosságba keveredik. Embertelen körülmények között tengődik a georgiai kényszermunkatáborban, nem sokkal később meg is szökik. Ezúttal mellé szegődik a szerencse: egyre feljebb jut a társadalmi ranglétrán, de "súlyos titka" révén kiszolgáltatottabb, mint valaha...

Zsófia Friderika német hercegnő Oroszországba utazik, és feleségül megy a gyengeelméjű Péter nagyherceghez. A férjét hamarosan letaszítja a trónról, és Nagy Katalin néven ő lesz minden oroszok cárnője.

Greta Garbo egyik legjelentősebb és legkedveltebb hangosfilmszerepe volt a legendás svéd királynő megformálása. Krisztina a 17. századi Európa legműveltebb asszonya volt, ellenezte a háborút, és nem akart utódot adni hazájának. Svédország azonban ekkor állt európai politikai és katonai hatalma csúcspontján, ezért az udvari körök lemondásra kényszerítették a királynőt. Salka Viertel osztrák írónő forgatókönyve a közönségnek íródott: álruha, spanyol szerető, svéd hómezők, udvari intrikák, párbajok színesítik a cselekményt.

Wales egy távoli vidékén öt, könyörtelen vihartól sújtott utazó egy régi kúriában talál menedéket.

A film képi világa és az alaposan átgyúrt Poe-novella a Dr. Caligarit idézi. Párizs, 1845: a majomkísérleteihez elrabolt utcalányokat használó titokzatos orvosra gyanakodni kezd a következő áldozat vőlegénye...

A magyar filmpiacon érthetetlenül és méltánytalanul mellőzött film egy naiv, lelkes és céltudatos színésznő útját követi nyomon a sztárrá válásig, Katharine Hepburn fantasztikus alakításában, (több helyen a mi Molnár Ferencünk sajátos méltatásával.) Katharine Hepburn ezért az alakításáért 1934-ben elnyerte a legjobb női főszereplő Oscar-díjat.