A világsikert arató és Oscar-díjat nyerő Pingvinek vándorlásának most elkészült a folytatása. Meghatározó pillanat, amikor a fiatal pingvin először kel útra, hogy a többi társához hasonlóan ő is kövesse azt a titokzatos hívást, ami miatt az állatok minden télen elindulnak egy ismeretlen táj felé. A Pingvinek vándorlása 2. ennek a fiatal állatnak az első lépéseit követi nyomon, egy hosszú és lenyűgöző út során. A páratlan szépségű alkotás fantasztikus felvételek során próbálja meg bemutatni kétségeit, félelmeit, s azokat a kihívásokat, amikkel a pingvinnek vándorlása során szembe kell néznie. Egyetlen pingvin sorsán keresztül ismerhetjük meg azt az erőteljes és titokzatos ösztönt, ami megadja ezeknek a rendkívüli állatoknak a túlélés esélyét. Mindeközben varázslatos képek segítik a nézőt abban, hogy minél jobban megismerhesse az antarktiszi császárpingvinek elszigetelt világát.

A Tűzgyűrű lélegzetelállító közelségből mutatja meg a vulkánok krátereit és az egész csendes-óceáni partvidéket megrázó földrengéseket. A mérhetetlen vulkáni erőkről, a Szent András törésvonalmentén élő közel félmilliárd embert nap mint nap fenyegető földmozgásokról készült díjnyertes filmet a világ IMAX mozijaiban milliók láthatták lenyűgözve.

Észak-Amerika leghírhedtebb ragadozóinak egyikekét olyan közeli és ritkán látható felvételeken kísérhetjük nyomon, amelyeket a tengerentúli kontinens legendás nemzeti parkjaiban (Yellowstone, Montana, Idaho, Alaszka és Québec) sikerült lencsevégre kapni. Nyolc hónap alatt 45 kilométernyi filmet használt fel a "Farkasok" héttagú stábja David Douglas díjnyertes rendező vezénylete alatt, hogy kamerájukkal megörökíthessék ezeknek a szívós állatoknak a visszahúzódó életét. Munkájuk eredményéből kiderül, hogy a farkasok újra nagyobb szerephez jutnak közvetlen környezetünkben a sikeres újratelepítési kísérleteknek és a megváltozott éghajlati körülményeknek köszönhetően. Érdemes tehát megnézni, kik ólálkodhatnak nemsokára a kertek alatt...

Az embert az ősidők óta szoros kapcsolat fűzi ezekhez a nemes vadakhoz. Méretük és félelmet keltő megjelenésük miatt hajlamosak vagyunk a rettegésre, miközben az ősi civilizációktól napjainkig a legmélyebb vallásos tisztelettel és áhítattal tekintünk rájuk. A mítoszokkal teli múlt megidézése és a csupa bizonytalanságot rejtő jövő víziója mellett a film remek képekkel mutatja be ezeknek a néha elbűvölő és bájos, néha erőszakos és kegyetlen mindenevőknek az emberi civilizáció által mind jobban fenyegetett életét. A városi ember számára elképzelhetetlen közelségbe férkőzhetünk a világ legnagyobb szárazföldi ragadozójához, az északi tundrák királyaihoz, a jegesmedvékhez. Láthatjuk a montana-i feketemedvéket, amint kölykeiket nevelik, és persze megismerkedhetünk a legendás grizzlyvel, az észak-amerikai őslakosok totemállatával. A Földünkön ma élő medvék élete azonban nagyrészt komoly és nehéz küzdelem a túlélésért, minden fajta számára más-más kihívással.

Az esőerdők mélye – hasonlóan az óceánok örök sötétségbe burkolózó világához, vagy éppen az Antarktisz jégsivatagához – egészen a legutóbbi évtizedekig a Föld fehér foltjaihoz tartozott. Felfedezésük azonban megkezdődött, rögtön azután, hogy a tudomány felismerte jelentőségüket a Föld ökoszisztémájában. A filmben láthatjuk a kutatók sokszor elképesztően kockázatos kísérleteit, hogy közel férkőzzenek a talajtól sokszor harminc-negyven méterre, az esőerdők lombkoronájában nyüzsgő madarak és kisemlősök világához. Fantasztikus közelképek segítségével figyelhetjük meg a talajszinthez közeli párás félhomályban rejtőzködő, változatos formájú, színű és alakú rovarok életét. Megtudhatjuk, miért tartják a tudósok és a környezetvédők fontosnak, hogy felhívják a figyelmet az esőerdők pusztulására, és miért olyan fontos a megmentésük az emberiség, a Föld jövőjének szempontjából.