Victoria és Julian egy társulatnál dolgozik: a fiú zeneszerző, a lány balettozik. Andersen A piros cipők című darabjához mindkettejüket kiválasztotta a rendező, Lermotov. A fiatalok egymásba szeretnek, viszont amikor ez Lermotov fülébe jut, menniük kell: a neves impresszárió ugyanis nem tűri a szereplők közötti magánjellegű kapcsolatot. A fiú egy önálló darab megírásába kezd, míg Victoriát felkeresi az impresszárió és meggyőzi a darab főhősének eljátszásáról.

A Londonban élő belga manikűröslány, Carol félelme és iszonyodása a testiség minden formájától őrületbe kergeti a lányt. Mániája teljes izolálódásához és két gyilkossághoz vezet. Lakása fokról fokra tükrözi lakója széthullását és lerobbantságában egyre félelmetesebbé válik.

A klasszikus Dickens-regény alapján készült filmmusical immár maga is klasszikussá vált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az alkotóknak sikerült a dickensi szellemiséget szinte egy az egyben átmenteniük egy teljesen más műfajba! A történetben az árva és ártatlan 9 éves Twist Olivér alvilági bandák bűvkörébe kerül, majd összetalálkozik egy férfival, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiút megmentse a teljes lecsúszástól és otthont találjon neki. A sztorit az 1968-ban készült film szinte kizárólag dallal és tánccal mondja el!

Börtönből szabadulását követően George első útja feleségéhez és leányához vezet. Az asszony azonban rövid úton kirakja a férfi szűrét, ezért George kénytelen régi cimborájánál meghúzni magát, ameddig előző főnökétől, az azóta már igazi gengszterré előlépő Mortwelltől sofőri/testőri állást kap egy luxus prostituált mellett. A call girllel viharosan induló kapcsolat lassacskán szerelemmé alakul a férfi részéről, aki akkor még nem is sejti, hogy ez a fajta egyoldalú érzelmi kötödés végzetesen kiszolgáltatja őt a zűrös múltú, csinos, színes bőrű lánynak.

1946 egy esős éjszakáján véletlenül találkozik két férfi: egy regényíró hosszú évek után viszontlátja egykori szeretője férjét. Mindketten szeretik Sarah-t, mindketten féltékenyek rá, és egyikük sem érti őt. Sarah két évvel ezelőtt egy szó magyarázat nélkül, hagyta el a férfit, akit addig szeretett, hogy visszatérjen férjéhez, aki még mindig szerette őt. Az egykori szeretőben újra feltámad a szenvedély, nyomozni kezd a nő után. Közben fokozatosan újjáélednek benne a múlt emlékei is, a London bombázása közben eltöltött szerelmes pillanatoké. Sikerül ellopnia Sarah naplóját, és így saját emlékeit összevetheti azzal, ahogy szeretője látta kettőjük kapcsolatát. Rájön, hogy vak volt, mindent félreértett, és elhatározza, ismét szembenéz azzal, aki elől eddig menekült...

1961-ben Neasdenben, egy előkertes kis házban a 14 éves Graham Young házilag készített vegyi berendezései fölött görnyed. Megszállottja a titokzatos antimonszulfidnak és egy tallium nevű nehéz fémnek. Tudja, ha híres vegyész akar lenni, elméleteit egy kontrollcsoporton kell kipróbálnia, így mindjárt saját családjával kezdi - különös tekintettel mostohaanyjára, Mollyra. A családon és az iskolatársakon végzett kísérletek következményeként krónikus betegség, eltorzulás és hosszú agónia utáni halál lép fel. Grahamet elítélik gyilkosság miatt és egy szigorúan őrzött elmegyógyintézetbe zárják. Nyolc évvel később Dr. Zeigler pszichiáter javaslatára aki, - arról híres, hogy eredményesen kezel pszichopatákat - Grahamet szabadlábra helyezik, visszatérhet a társadalomba. De vajon Graham tényleg meggyógyult, vagy csak sikerült Dr. Zeiglert is alaposan megtévesztenie...

A film egy kicsit a sorsról, egy kicsit az időről és nagyon a szerelemről szól! Napjainkban, amikor annyi a véletlen találkozás, és folyamatosan válaszutak előtt állunk, néhány perc egy nő és egy férfi egész életét megváltoztathatja... Helen, a menő londoni menedzser életében eddig minden tökéletes volt. Érdekes munka és egy izgalmas barát, a regényíró Gerry, aki nem mellesleg kitűnő szerető. Ám amikor Helen-t váratlanul kirúgja a főnöke és ezért a szokásosnál hamarabb ér haza, élete furcsa fordulatot vesz. De mi történik, ha lekési a metrót és még ki is rabolják? Ebben a különleges és romantikus vígjátékban mindkét helyzet kérdéseire választ kapunk.

A történet középpontjában Tommy Johnson, az önmaga identitását keresõ, ám unalmában céltalanul bolyongó huszonéves Chelsea-drukker áll, aki a kicsapongó hétvégéknek, az alkalmi szexuális kapcsolatoknak, a sörivászatoknak, a drogozásnak és persze néhanapján az igazi férfias bunyóknak él. Tommy bandáján keresztül három férfigenerációt ismerhetünk meg, annak minden nyűgével és bajával. Ez a film nemcsak az erõszakról, a könyörtelenségrôl, a drogról, a vandalizmusról, hanem a barátságról és a hűségrõl is szól. Amikor az Angol Kupában a Chelsea és a Millwall kerül a döntõbe, Billy és csapata megtervezi a leszámolást a rivális bandával. A nagy háborút! Lehetõség ez mindenkinek a bizonyításra.

A történet kezdetén Jasmeet minden lehetséges rossz tulajdonságot egyesít magában: nem akar indiai férjet választani magának, alkoholt fogyaszt, nem tiszteli a szüleit, nem hajlandó hagyományos ruhákban járni, nem gyakorolja a vallását, nem szereti a szülőhazáját. Ezen tulajdonságait tetézi egy egészen kivételesen kegyetlen tettel: hogy ideiglenesen megszabaduljon a szülei által ránehezedő nyomástól, indiai ceremónia szerint hozzámegy egy hagyománytisztelő indiai fiúhoz, Londonba megy vele és kijelenti, hogy Londonban nem érvényes az indiai házasság. Arjun tehát kénytelen az indiai értékek feltétlen tiszteletének segítségével átverekedni magát az idegen területen, míg igazán meghódítja a lányt.

Alfred Hitchcock egyik korai filmje mesteri melodráma, melyben az a gyakori élethelyzet fordul elő, hogy két férfi ugyanazt a nőt szereti. Jelen esetben egy halász és egy ügyvédjelölt imádják gyerekkoruk óta ugyanazt a "kis szőkét".