Will Lockhart útra kel, hogy megtalálja azt a férfit, aki felelős testvére haláláért. Azt az embert keresi, aki automata fegyvereket adott el az apacsoknak. Will útja során az új-mexikói Coronado városba érkezik, nem tudván, hogy az öregedő, vak, zsarnok Alec Waggonman földjén kel át, s így könnyen veszélybe kerülhet az élete.
A kiskora óta az indiánok között nevelkedett John Russell inkább érzi magát rézbőrűnek, mint fehérnek. Amikor az öröksége ügyében a városba kell utaznia, először szembesül a fehérek világának farkastörvényeivel. A postakocsin utazó vegyes társaság kicsinyes civódásai hűen tükrözik a "civilizáció" urainak gyarlóságait, s amikor rablótámadás éri őket, végképp elszabadulnak az indulatok. Csak egyvalaki akad az egész társaságból, aki képes emberi módon viselkedni...
Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani. Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon - megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen fiatalembert, és eltiltja a leányától. Később megenyhül, s két év várakozási időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc híve.
Brittles kapitány egy indiánok által rendezett tömegmészárlás alig néhány túlélőjének egyike. Amikor 1878-ban hír érkezik újabb indián zavargásokról, a nyugdíjazás előtt álló Brittles újra kivonul lovasságával, de ezúttal egy újabb vérfürdő megakadályozására. Csellel sikerül az indiánokat harc nélkül jobb belátásra bírnia azzal, hogy egy éjszakai rajtaütés során ellopatja lovaikat.
A mexikói forradalom idején egy ember, akit csak a Hollandként emleget mindenki, összehívja négy régi cimboráját egy eszeveszett vállalkozáshoz. A terv: egy félmillió dollár értékű aranyrakományt szállító vonatot támadnak meg, amit több tucat katona őriz, és amely ellenőrzőpontok egész során halad keresztül. A nemzetközi sztárgárdával forgatott film a bűnügyi izgalmakat hatásosan társítja a spagetti-westernek jellegzetes politikai feszültségével.
Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.
A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.
Old Surehand segíteni akar a fehér telepeseknek új területhez jutni, ugyanis az emberek szegények, ám az indiánok nem szívesen engednek át értékes földeket. Ráadásul ugyanerre a területre feni a fogát az Olajherceg néven ismert gazember, aki hatalmas olajmezőket sejt ezen a helyen. Emiatt pedig megöleti Old Surehand emberét, aki a telepeseket vezette volna, s helyette a saját emberével félrevezeti őket, majd eltökéli, hogy ő maga tárgyal az indiánokkal. Surehand és Winnetou azonban felveszik a harcot a kegyetlen Olajherceg ellen. Surehand a barátja gyilkosát keresi, Winnetou pedig meggyőzi az indiánokat, hogy engedjék át a földet a telepeseknek.
Ezt a történetet sokan és sokszor elmesélték újra és újra, mígnem a délnyugati vidék nagy legendáinak egyikévé vált. 1886-ban kezdődik, amikor Geronimo apacsvezér megadja magát a fehéreknek. Massait is elfogják társaival, s a szépséges Nalinle-vel együtt, hogy egy floridai indián-rezervátumba szállítsák. Massai azonban megszökik, és egyedül indít harcot szülőföldje visszaszerzéséért. A már-már fanatikus Massai-t azonban lassan más irányba fordítja Nalinle szerelme és születendő gyermeke...
A texasi Hooker, a hamiskártyás Fiske és a hencegő ifjú Daly veszélyes megbízást kapnak: az aranybányából ki kell szabadítaniuk Leah Fuller sebesült férjét. Azt azonban bölcsen elhallgatja az asszony, hogy a bánya a szent indián földön, a "Bűn kertjében" van.
A két jóbarát és rodeo-bajnok, Pepper és Sonny New York-ba utaznak, hogy megkeressék eltűnt barátjukat, Nacho Salazar-t, akiről azóta nincsen semmi hírük, hogy a városba utazott lányával, Theresával találkozni. A két barát Nacho-t és Theresát keresve mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba bonyolódik, mely sokszor a barátságukat is próbára teszi. Végül sikerül rábukkanniuk egy édesség boltra, ahol Theresát fogva tartják, és sajátos cowboy-módszereikkel próbálják kiszabadítani a bajba került lányt.