A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi.
A film középpontjában olyan apácák állnak, akik a messzi Himalájában, egy hegyi falu hajdani bordélyházából akarják kialakítani a rendházukat. Powell filmjében nem csupán és nem elsősorban a Férfi (akit ez esetben David Farrar alakít a helytartó, Mr. Dean szerepében) a világi kísértés megtestesülése – a Fekete nárciszban tényleg a világ az, amely megkísérti és elbizonytalanítja hivatásukban az apácákat. A férfi és a szex, a házasság lehetősége a világi csábítások és örömök kvintesszenciája. A Fekete nárcisz mégis túlmutat ezeken (igaz, ebben a filmben is találkozhatunk olyan apácával, akit konkrétan Mr. Dean vonzereje kerget az őrületbe) – a buja természet, az egzotikus helyiek, a bordély festményei, az állandóan süvítő szél, olyan hatások, melyek alól a nővérek nem vonhatják ki magukat.
Michael Douglas játssza Dan Gallagher-t, a New York-i ügyvédet, aki randevúzik a csábító Alex Forrest-tel, míg felesége távol van. Dan később félresöpri az affért, mint apró kisiklást, és lezártnak tekinti az ügyet. De Alexet nem lehet lerázni. Sem most, sem holnap, semmikor, még akkor sem, ha tönkre kell tennie Dan családját ahhoz, hogy megtartsa a férfit.
A huszonéves Lee elmegyógyintézeti kezelését követően szülővárosában próbál új életet kezdeni. Nyomasztó gyerekkori emlékei elől menekülve találkozgatni kezd középiskolai osztálytársával, s hamarosan sikerül elhelyezkednie egy helyi ügyvédi irodában, mint titkárnő. Újdonsült főnökét, Edward Grey-t teljesen rabul ejti a fiatal lány, kapcsolatuk hamar túljut a szokásos főnök-alkalmazott viszonyon, amelyben a tabuk nélküli szexuális vágyak kiélése központi szerepet kap.
Egy nő életét követhetjük figyelemmel, amikor egy másnak szánt eljegyzési gyűrű elvezeti ahhoz a személyhez, akivel együtt kellene lennie.
Stephen Fleming, a sikeres politikus nemcsak az országos gondokon lesz úrrá: a saját sorsát is a kezében tartja. Legalábbis ezt hiszi, amíg a francia követség egyik hivatalos fogadásán nem találkozik Annával. A végzet asszonya azonban már fia barátnője, talán jövendőbelije. Stephen házassága huszonöt éve alatt sohasem érzett ilyen szenvedélyt. Az új élmény ellenállhatatlanul sodorja a kalandnál többet ígérő viszonyba. Mindent kockára tesz. És még annál is többet veszíthet...
Nacho maga is egy kis mexikói árvaházban nõtt fel, nem csoda, hogy szívét-lelkét odaadná ha segíteni tudna a többi kis árván. A kis árvák persze egyelõre a pokolra kívánják, hiszen Nacho lett idõközben az intézmény szakácsa, és fõzõtudománya sajnos fabatkát sem ér. Rájön azonban, hogy van egy rejtett képessége: szinte a vérében van minden, amit egy pankrátornak tudnia kell. Nagy kár, hogy az árvaházat működtetõ egyház tiltja a bunyót, ezért Nacho elhatározza, hogy a jó cél érdekében igazi szuperhõshöz méltó módon ezentúl kettõs életet él! Napközben szakácstudományával nyomorítja az árvák lelkét, de este magára ölti égkék maszkját, és sorra veri tönkre Mexikó leghíresebb bunyósait - természetesen csakis azért, hogy az elnyert pénzbõl az árvákat támogathassa...
Van, aki irányítja az életét, és van, akit az élet irányít - tartja a mondás. Az egyetlen kivétel Michael Newman. Egy titokzatos feltaláló ugyanis megajándékozza az univerzális távkapcsolóval, melynek tulajdonosa előre-hátra járkálhat az időben, lelassíthatja a szembejövő nőket, és ha túlságosan zajosnak tűnnek, átmenetileg kikapcsolhatja a gyerekeit. Elbizakodottságra azonban semmi oka: nem volt még távkapcsoló a világon, mely egy idő után át ne vette volna az irányítást. És attól kezdve Michael kiszolgáltatottabb, mint valaha. A tét a családja, feleségével és a gyerekeivel való viszonya.
A huszonnyolc éves Hlynur Rejkjavik külvárosában éli eseménytelen életét. Nappal otthon teng-leng, éjjel pedig lányokat szed fel a diszkókban. Elvált anyja még mindig gyereknek tekinti őt: esténként megfürdeti, és még az alsónadrágját is beszerzi fia helyett. A felnőtté válásnak mindenáron ellenálló Hlynur élete egy csapásra megváltozik, amikor szilveszter éjjelén lefekszik anyja barátnőjével, Lolával (Victoria Abril). Csak később derül ki, hogy a tüzes spanyol nő anyja leszbikus szeretője, aki teherbe esett a vad szilveszteri szeretkezéskor...
Az egykor három elválaszthatatlan barátnő egy véletlen során ugyanabban az autóban találja magát, útban Los Angeles felé. Lucy, a jó kislány utolsó esélye ez az út, ahol elkényeztetett és meggyötört sorsú barátnői segítségével megszabadulhat szülei akaratától, és valóra válthatja régi álmát. Útközben azonban a barátságukat számos veszélyes kaland és kiadós veszekedés teszi próbára. Az izgalommal, szerelemmel - és persze sok énekkel - teli utazás végén pedig megérkeznek álmaik helyszínére: egy reflektorokkal megvilágított színpadra, ahol felcsendülhet végre a Dal.