Katniss Everdeen a 74. Éhezők viadala győzelme után biztonságban visszatér szülővárosába, győztes társával Peeta Mellarkkal. Sikerük azonban azt jelenti, hogy hátrahagyva családjukat és barátaikat útra kell kelniük, hiszen részt kell venniük a Győztesek körútján. Útközben Katniss már látja, hogy lázadás készül, de a Kapitólium még mindig erős kézben tartja a 12 körzetet, Snow elnök pedig belefogott a 75. Éhezők Viadala előkészületeibe, ami egy olyan életre-halálra szóló verseny, mely örökre megváltoztathatja Panem országát.

A skót nemes, aki Willam Wallace lázadásának leverése után ugyan hűséget esküszik az angol királynak, de látva a nép sanyarú sorsát, mégis úgy dönt, hogy fellázad. Először természetesen egy maroknyi emberrel és gerillataktikával keseríti meg az elnyomók életét, de hatalmas áldozatok árán végül eljut oda, hogy egy nagyszabású, sorsdöntő csatában mérkőzzön meg ellenfelével. Nem tart hangzatos beszédeket romantikus eszmékről, és seregével valóban törvényen kívüliként, vérmocskosan, az éppen rendelkezésére álló eszközökkel harcol hasonló hozzáállású ellenlábasaival.

Poznan, 1956. június 28. Darek és iskolatársai, a sztrájkoló munkások utcai tüntetésén felbuzdulva, nem teljesítik a tanárnő utasításait az iskolában, ezért elmarad a tanítás. Darek újonnan szerzett barátjával, Piotrekkel, az osztálytársával együtt barangol a város utcáin. Csapódnak hol egyik, hol mások utcai csoporthoz, szemtanúi lesznek a fegyveres konfliktusoknak. Bár még gyerekek, de sok mindent megértenek ennek a napnak a történéseiből. Pedig családjuk helyzete teljesen különböző. Darek apja az államvédelmi hatóság tisztje, míg Piotrek édesapja a sztrájkoló munkások követe. Estére, miközben a felkelést tankokkal verik le az utcán, a két fiú élete is örökre megváltozik... A fekete-fehérben forgatott - dokumentatív külsőt jelző - film az 1956-os lengyelországi, poznani fegyveres felkelés eseményeit ábrázolja két iskolásfiú csellengéseinek, figyelő tekintetének ellenpontozásával.

1514. A parasztfelkelésnek vége, Dózsát elfogták. Werbőczy a börtönben lévő parasztvezért rá akarja venni arra, hogy cserébe az életéért tagadja meg a forradalmat. A kihallgatások szünetében Dózsa képzeletében lepereg a felkelés története. A harcokat végigkísérték Lőrinc pappal folytatott vitái a forradalomról, az erőszak szükségességéről, a saját embereikkel szemben is alkalmazott kíméletlen fegyelemről. Az emlékek megerősítik Dózsa elhatározását: nem tagad meg semmit, vállalja a kivégzést, a tüzes trónt is.