Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Ellen Andrews, a milliomoslány megszökik apjától, aki nem engedélyezi házasságát egy pilótával. A buszon találkozik az éppen elbocsátott riporterrel, Peter Warne-nal, aki - miután felismerte - megszökteti, hogy ezzel szenzációs sztorira tegyen szert. Szökés közben lassan feltámadnak egymás iránti érzéseik, a végül sokféle bonyodalom legyőzése után egymáséi lesznek.

Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.

Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.

Azt mondják, Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. A nyolcvanas évek Kelet-Európájában különösen annak tűnik. Éva 1982-ben, nagy reményekkel érkezik az Egyesült Államokba Magyarországról, azt reméli, hogy ott élő nagynénje majd segíteni fogja. Ám csalódnia kell, Lotte teljesen kihasználja: dolgoztatja és zsarnokoskodik felette. Az unokabátyja, Willie kisebb összeget nyer kártyán. A barátjával, Eddie-vel elviszik a lányt Floridába. Ám hamarosan kiderül, hogy itt sem derűsebb az élet. A pénznek ugyanis gyorsan a nyakára hágnak a fiúk, így valósággal nyomorognak, hogy megéljenek. Egyszer fenn, többször lenn. (port.hu)

Jack és Josh, két jó barát, a kilencvenes évek közepéről, élvezik a mindennapokat. De úgy tűnik, egy délelőtt a dolgok egyszerűen megváltoznak.

Az óriáskamionok sofőrjeinek nem habostorta az élete. A gázolaj ára egyre magasabb, a verseny egyre nagyobb, ráadásul rendőrök hada áll lesben lassan szinte minden farakás mögött, hogy a legkisebb vétség esetén fülöncsípje őket. Gumikacsa, a 18 kerekű kamioncsoda vezetője azonban nem ijed meg tőlük. A rendőrök minden cselére van egy még ügyesebb fortélya, és végül konvojba szervezi valamennyi sértett kamionost, hogy végre ők is megmutathassák, mit tudnak...