A XVII. században egy gazdátlan szamuráj elvetődik egy településre, amelynek lakóit állandó rettegésben tartja a selyemkereskedő és a szakékereskedő zsoldosainak háborúsága. Sanjuro, aki hol az egyik, hol a másik fél mellé áll, valójában igyekszik kívül maradni a harcon. Mivel ez nem sikerülhet, kénytelen ravaszul mindkét tábor ellen harcba szállva biztosítani a lakóknak a békét.

A faluban felüti a fejét egy pletyka, hogy a falu egyik vezetője korrupt. Kilenc fiatal falusi szamuráj nagy lelkesen meg is próbálja felszámolni a korrupciót és együtt várják a falu másik befolyásos emberének, Kurofujinak a képviselőit. Izgatott beszélgetésük közben az egyik sötét sarokból előmászik egy éppen ott alvó szamuráj, aki miután keresetlen szavakkal, de vaslogikával levezeti a fiataloknak, hogy nagyon át lettek verve, a segítségükre siet. A korruptnak tartott vezetőt (aki a fiatalok egyikének a nagybátyja) elrabolja Kurofuji bandája és a kis csapat élén a meglehetősen faragatlan, de remek taktikai és stratégiai (nem mellékesen pedig nagyszerű harci) képességekkel megáldott ronin megkezdi a kiszabadításának kivitelezését. Ez persze nem olyan egyszerű, mert Kurofujit és az elrabolt vezetőt, Mutsutat egy egész hadsereg védi, akiknek vezetője egy szintén jóképességű szamuráj, Hanbei.

Seibei alacsony rangú, megözvegyült szamuráj, aki hivatalnoki szolgálatáért kapott szerény fizetésébõl tartja el két kislányát és beteg édesanyját. Hiába hívják munka után szakét inni és gésákkal szórakozni a többiek, naplementekor mindig hazaindul családjához, így a háta mögött ráragad az "Alkony Seibei" becenév. Amikor gyerekkori szerelme, Tomoe visszatér a városba, erõszakos férjétõl menekülve, Seibei áthágja a szamuráj szabályokat, és szembeszáll a durva Kodával, hogy megvédje az asszonyt. Egy feljebbvalója felfigyel kitűnõ vívótudására, és rábíz egy fontos feladatot: öljön meg egy kardforgatásáról híres szamurájt. Oscar-díjra és a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjára jelölt romantikus történet a szamurájok korának alkonyáról, melyet minden idõk 100 legjobb filmje között tartanak számon.

A Tokugawa korszak a végéhez közeledik, a sógunátus bukása már csak idő kérdése. A szamurájok kora is leáldozóban van. Kanichiro (Kiichi Nakai) is egyre nehezebben talál munkát, pedig családjáról is gondoskodnia kellene. Utolsó lehetőségként csatlakozik a Shinsengumi klánhoz, akik még hűek a sógunhoz. Kanichiro pénzéhsége ellenére rövidesen megbecsült tagja lesz a klánnak, de a történelem kerekét ő sem tudja visszafordítani, így amikor a császár sereget indít a Tokugawák ellen, neki is fel kell készülnie a végső összecsapásra.

Egy fiatal szamuráj elhagyja otthonát és Edoban telepedik le, hogy megtalálja apja gyilkosát. A filmben egyrészt szomszédságát ismerhetjük meg, akik hétköznapi, mégis nagyon különleges emberek, s eközben kibontakozik szemünk előtt egy szerelmi történet az ifjú és egy gyönyörű lány között. Persze hősünk közben nem veszti szem elől célját, bosszút állni apjáért. (azsiafilm.hu)

A történet 1865 tavaszán játszódik Kiotóban. A Shinsengumi gárda olyan újoncokat toboroz, akikből szamuráj harcosokat nevelnek. Csak a legjobbak kerülhetnek be a gárdába, ezért minden jelentkezőnek meg kell küzdenie Soji Okitával (Shinji Takeda), a gárda legkiválóbb harcosával. Isami Kondo parancsnok (Yoichi Sai) és Toshizo Hijikata felügyelik a toborzást. Csak Hyozo Tashiro (Tadanobu Asano) és a jóképű, lányosan finom megjelenésű Sozaburo Kano (Ryuhei Matsuda) kerül kiválasztásra. Sozaburu szépsége egyaránt lenyűgözi kiképző parancsnokát, Hijikatát, és rivális újonctársát Kanot. A rendező határozottan, de végtelen finomsággal sejteti a férfiak egymás iránt gerjesztett szenvedélyét. A film egyik különlegessége, hogy a halált és a homoszexualitást meghitt kapcsolatban ábrázolja. Lenyűgöző képek, lélegzetelállító koreográfia, szerelmek, vágyak, gyötrelmek, küzdelmek, végzetes féltékenység, egyszóval: Gohatto, vagyis Tabu.