Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.
A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.
A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.
Market Garden hadművelet, 1944. szeptember. A szövetségesek megkíséreltek elfoglalni több stratégiailag fontos hidat Hollandiában a német vonalak áttörésének reményében.
Az I'm Not Ashamed című dráma az 1999. április 20-án az amerikai Columbine Középiskolában történt lövöldözés tragikus történetét dolgozza fel. Megpróbál válaszokat keresni az ahhoz hasonló kérdésekre, hogy mi vezethette a szörnyű tett elkövetéséhez az iskola egyik diákját. Az események egyik főszereplője a meggyilkolt Rachel Joy Scott és édesanyja, Beth Nimmo.
Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.
San Franciscóban a világ legmagasabb felhőkarcolójának átadására készülnek. Az eseményre a felső tízezer képviselőin túl hivatalos mindenki, aki részt vett a gigantikus épület megalkotásában. A figyelmetlen és hanyag kivitelezés azonban már az első éjszakán soha nem látott tragédiát okoz. A 81. emelet egyik eldugott raktárhelyiségében egy zárlatos kábel tüzet okoz, amely viharos sebességgel terjed és falja fel az épületet, halált hozva minden benn tartózkodóra. A bennrekedtek csak az épület bátor tervezőjére, Doug Roberts-re és a lehetetlent nem ismerõ, O'Hallorhan parancsnok vezette tűzoltókra számíthatnak.
Richard Boyle, a valamikor sikeres 42 éves újságíró 1980-ban Salvadorban polgárháborút tudósít. Duarte elnök katonai rezsimje az USA támogatásával akar leszámolni a Farabundo Martí Felszabadítási Front harcosaival és támogatóikkal. A riporter közvetlen tanúja lesz Romero érsek meggyilkolásának is, és tudomást szerez a katonai vezetés által irányított illegális halálbrigádok rémtetteiről. Amikor barátnőjével, Mariával Kaliforniába akar menekülni, a határ előtt a nőt leszállítják a buszról, és mint illegális bevándorlót visszatoloncolják a halálos veszedelembe.
A hidegháború teljes erővel "dübörög". Ebben a megragadó, igaz történetben az amerikai sakk-csoda Bobby Fischer (Tobey Maguire) hirtelen két szuperhatalom küzdelmének kellős közepén találja magát, amikor kihívja egy játszmára Borisz Szpasszkijt, vagyis magát a Szovjetuniót. A hollywoodi veterán Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) rendezte, Maguire, Liev Schreiber és Peter Sargaard főszereplésével készült Gyalogáldozat Fischer félelmetes egyensúlyozásáról szól a zsenialitás és őrület határán, és bemutatja egy brooklyni kölyök tündöklését és bukását, akire az egész világ felfigyelt.
Amikor a 85 éves André agyvérzés következtében kórházba kerül, a lánya, Emmanuelle azonnal a segítségére siet. A félig lebénult apa egy megrázó kéréssel fordul a lányához: segítséget kér, hogy vessenek véget az életének. Emmanuelle nem tudja, mihez kezdjen, hogyan tehetne eleget egy ilyen sokkoló kérésnek.
Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”
1957. január, Párizs. A 21 éves Yves Saint Laurent váratlan lehetőséghez jut, a nagynevű divatház alapítója, Christian Dior asszisztense lesz. Amikor pedig a cég már a fiatal tehetség saját tervezésű úgynevezett haute couture-kollekcióját is bemutatja, érthetően azonnal a divatszakma figyelemének középpontjába kerül. A bemutató óriási siker, Yves Saint Laurentet az addig alkalmazott merev formák felszabadítójaként, szinte forradalmárként ünneplik. Nem csak a hírnév, de a szerelem is hamar utoléri: megismerkedik Pierre Bergével, s egy életre szóló kapcsolat szövődik köztük.
Amikor Quoyle, a boldogtalan, magányos New York-i végleg elveszti tőle rég elhidegült feleségét egy autóbalesetben, az élete örökre megváltozik. A gyásztól lesújtva visszavonul nagynénjével és kislányával Új-Fundlandra, ősei rejtélyes otthonába. Egy kis halászvárosban a helyi lapnál kap újságírói állást. Minden újabb cikk megírásával nő Quoyle érzékenysége a kiismerhetetlenül csalafinta közösség iránt - és saját maga iránt is. Apránként románc alakul ki közte és Wavey közt, aki saját démonaival küzd. Ahogy a férfi új élete kezd kibontakozni ezen a varázslatos, hajthatatlan szépségekkel és nehézségekkel megáldott helyen, a múltja összeolvad a jelenével, és Quoyle kezd átalakulni.
A New York Times kegyvesztett riportere, Michael Finkel találkozik a gyilkossággal vádolt Christian Longgal, aki elrabolta az ő személyazonosságát. Miközben Finkel nyomozni kezd a férfi után, megpróbál minél több információt összegyűjteni róla, rájön, hogy nem ez az első eset, hogy Longo felveszi más identitását. Kettejük különös macska-egér párviadala, sajátos összecsapása számos veszélyt hordoz magában: gyilkosságot, szerelmet, hazugságot és a megváltást.
A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.