A harmincéves, jóképű Alain Leroy súlyos lehangoltsággal küzd. Amerikában élő felesége alkoholizmusa miatt befizette elvonókúrára egy drága magánklinikába, s olykor "ellenőröket" is küld a távolból. A kezelés végén Alain megpróbál régi barátaival újra kapcsolatot teremteni, de úgy érzi, mindenhol falak veszik körül...
"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.
Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.
Bryan Mills valaha a titkosszolgálat egyik legkiválóbb ügynöke volt, de már visszavonult, csak hogy Kaliforniában élő lánya, a 17 éves Kim közelében lehessen. A lány az anyjával, Lenore-ral és tehetős mostohaapjával, Stuarttal él és épp Párizsba készül legjobb barátjával, Amandával, amire Bryan vonakodva bár, de áldását adja. Bár ne tette volna.
Christine Daae (Emmy Rossum), a fiatal szopránénekesnő a párizsi Opera Populaire tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, s azt hiszi, hogy ő a "Muzsika Angyala", akiről korán meghalt apja beszélt neki. Az idegen azonban nem az Angyal, hanem a rejtélyes Fantom (Gerard Butler), aki rettegésben tartja a színház művészeit. Az Az operaház temperamentumos dívája, La Carlotta (Minnie Driver) az új előadás próbáinak közepén távozik, a színház menedzserei pedig nem tehetnek mást, mint az újonc Christine-t állítják helyette a rivaldafénybe. A varázslatos bemutatkozás nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a Fantomot is. Ezentúl csak a lány érdekli, és mindent elkövet, hogy pártfogoltja az opera új csillaga legyen. A színház gazdag patrónusa, Raoul de Chagny (Patrick Wilson) is körüludvarolja a lányt szerelmével. Christine-t rabul ejti ugyan karizmatikus és rejtőzködő mentora, de kétségkívül jobban vonzódik a rámenős és jóképű Raoulhoz, ami felbőszíti Fantomot.
Párizs, 1968 májusa. A diákok az utcára vonulnak, hogy a francia oktatási rendszer ellen tiltakozzanak. A munkások hamarosan követik őket és néhány nap leforgása alatt az elégedetlenkedők száma akkorára dagad, hogy kezdi komolyan veszélyeztetni a fennálló politikai rendszert. Isabelle és testvére, Theo egyedül maradnak szüleik tágas, belvárosi lakásában. Az utcán találkoznak Matthew-val, az amerikai diákkal, aki néhány napja érkezett csak meg Párizsba. A testvérek meghívják magukhoz. Ők hárman határozzák meg az együttélés játékszabályait, amelynek segítségével felfedezik saját érzelmi és szexuális identitásukat. Az Álmodozók beavatási út: a három fiatal a közös élet során szerzett tapasztalataikból próbálja megismerni önmagát.
Egy orosz nacionalista csoport átveszi a hatalmat az egyik nukleáris rakétabázison, s ezzel a világ a katasztrófa szélére sodródik. A USS Alabama tengeralattjáró épp orosz vizeken cirkál, és elegendő tűzerővel rendelkezik a harmadik világháború kirobbantásához. A bekövetkező zűrzavarban két tengerésztiszt, Frank Ramsey (Gene Hackman) kapitány és másodtisztje, Ron Hunter (Denzel Washington) hadnagy csap össze. Kettőjük küzdelme az egész világ sorsára kihat: Hunter ragaszkodása a szabályokhoz gátat szab Ramsey agresszív természetének. Ebben az erőpróbában a legénység lázadásra készül. (port.hu)
Ez a lebilincselő, provokatív dráma az utasokról, a személyzetről és a légiirányítókról szól, akik egyre fokozódó rettegéssel figyelték, amint a United Airlines 93-as járata a negyedik eltérített repülővé vált a legszörnyűbb terrortámadás napján, 2001 szeptember 11-én. Abban az alig 90 percben, amit a gép a levegőben töltött, a világ az erőszak új korszakába lépett. A filmesek az elátkozott gép fedélzetén és a földön történteket az utasok és a személyzet családtagjaival, repülésirányítókkal, a 9/11 bizottság tagjaival és más személyekkel készített interjúk alapján rekonstruálták tehetséges, ám javarészt ismeretlen színészek segítségével. A végeredmény egy valós időben játszódó, döbbenetes erejű krónika lett a modern és a régi világ pusztító erejű ütközéséről és a bátorságról, amely ebből a tragédiából született.
Hummel tábornok végzetes lépésre szánja el magát, kommandósaival elfoglalja Alcatrazt és túszul ejti a turistákat. Amennyiben a kormány nem teljesíti követelését, San Franciscót vegyi támadás éri. A katasztrófa elhárítása egy módon lehetséges: a fegyvereket ártalmatlanítani kell az Alcatrazon. Ám a ki- és a bevezető utat csak egy ember ismeri, a börtönben ülő egykori ügynök, aki egy tapasztalatlan vegyifegyver-szakértő segítségével kénytelen úrrá lenni a helyzeten, és megmenteni ötmillió ember életét.
Michael Faraday hivatását tekintve tanár, ami pedig a magánéletét illeti: egyedül neveli gyerekét. Felesége szövetségi nyomozó volt, s életét veszítette egy balul sikerült akció során, amikor rajtaütöttek egy szélsőséges terroristacsoporton. A tragédiába kis híján beleőrült tanárt mind jobban a hatalmába keríti a rettegés, s hajlamos mindenben a bosszúszomjas terroristák kezét látni. Gyanakvása lassacskán a szomszédban lakó baráti házaspár felé fordul, s a legkíméletlenebb eszközöket felhasználva kezd nyomozni utánuk, egyre több gyanús jelet találva.
1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától. Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.
Jack Ryan, aki CIA-ügynöki múltját már a háta mögött hagyta, Londonba utazik vakációra a feleségével és a kislányával. A volt hírszerző a Buckingham-palota előtt a kellős közepébe csöppen egy terrorista-támadásnak, melynek célpontja a királyi család egyik tagja. Ryan, bár megsebesül, bátor közbelépésével meghiúsítja a merénylők tervét, és mindenki hősként rajongja körül. Kivéve természetesen azt az ír fanatikust, akinek a fivérét az akció során önvédelemből megölte. A bosszúszomjas terroristák Ryant és családját szemelik ki következő célpontjuknak.
Octave egy reklám szakember, aki álmokat ad nekünk. Egy igazi "művész", aki a modern világ minden művészi allűrjeit viseli... Drogok, nők, bulik. Egyetlen szerelmét Sophie-t is elüldözi magától. Többször is megérinti a halál szele, mikor egy átdrogozott éjszaka után egy repülőn új emberként ébred.
Először csak egy festékbomba robban egy buszon. Aztán egy igazi is egy másikon. Később egy szinházban tarol egy pokolgép. Majd egy iskola kerül sorra. Ezt követően az FBI székháza. New York lakóit egyre több bomba tizedeli. A rendőrök tehetetlenségétől felháborodott katonai parancsnok saját kezébe akarja venni az ügyet. Szükségállapotot hirdetnek.
Casey Rybackről (Steven Seagal), a USS Missouri csatahajó jámbor szakácsáról csak kevesen tudják, hogy valamikor mindenre elszánt harcosként szolgált Vietnamban és a Közel-Keleten. A sors újra közbeszól, mert amikor a Missouri terroristák célpontjává válik, akik meg akarják szerezni a hajó nukleáris fegyvereit, Rybacknek a maroknyi legénység élére kell állnia, hogy megvédje a hajót, miközben a szárazföldön milliók rettegnek lélegzetvisszafojtva a fenyegető nukleáris háborútól.
Gordy Brewer a Los Angeles-i Tűzoltóság parancsnoka egy röpke pillanat alatt mindent elveszít, ami valaha fontos volt számára: fia és felesége meghalnak egy terrortámadásban. A robbantást El Lobónak, a Farkasnak tulajdonítják, aki a kolumbiai polgárháború hírhedt vezére. Gordy bízik az igazságszolgáltatásban, ám hetekkel később látnia kell, hogy a hivatalos nyomozás holtpontra jutott. Barátai és Brandt CIA-ügynök figyelmeztetése ellenére Gordy Kolumbiába indul, hogy maga kutassa fel a Farkast.