Mikami a volt jakuza tizenhárom év börtön után igyekszik visszailleszkedni a társadalomba, és mellette felkutatni a rég nem látott anyját.

Eszméletlen, több sebből vérző férfit ment ki a Földközi-tengerből a halászhajó legénysége. Miután magához tér, nem emlékszik semmire. Nem tudja kicsoda, és hogyan került a tengerbe. Az egyetlen támpont a mikrofilm, amit az orvos operált ki a lapockája alól. Miután a férfi felgyógyul, a mikrofilmen olvasható zürichi bank neve és a számlaszám nyomán elindul, hogy kiderítse, kicsoda valójában.

Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.

Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.

Két évvel ezelőtt Jason Bourne azt hitte, sikerült elmenekülnie a múltja elől. Hiába tűnt el kedvesével együtt a világ szeme elől, sokaknak áll érdekében, hogy holtan lássák. A pár rejtőzködve él a kis faluban, amikor felbukkan egy ügynök. Mindent hátrahagyva elmenekülnek, ám Marie áldozatul esik üldözőinek. Egykori munkaadói, az Ügynökség emberei ugyanúgy Bourne nyomában vannak, mint a maffiózó zsoldjában álló bérgyilkos, a hajsza tehát ott folytatódik, ahol régen abbamaradt. A helyzet annyiban változik, hogy az ügynököt személyes bosszú is hajtja.

Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött. A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé. Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve. Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a teremtmények épp olyanok, mint azok a fura lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy õk jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul egy idegen kisvárosban találja magát, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledõ szárnyas lényt látnak maguk elõtt.

Némafilm. Mary Shelley klasszikus regényének első adaptációja a becsvágyó orvosról, aki életet akar teremteni, de kísérlete szörnyű következményekkel jár.A jelenetek közötti kísérőszöveg angol.

Bosszúvágytól hajtott, titokzatos és rendkívül vonzó nő keresi meg a visszavonult bombagyárost, Ray Quick-et. A férfi nem tud ellenállni a vonzerőnek és fogadalma ellenére segít a nő szüleit egykor meggyilkoló bűnösökkel való leszámolásában. A kétszemélyes ítéletvégrehajtó brigád módszeresen robbantja fel egymás után a felelősöket. A kiszemelt áldozatok azonban nem nézik tétlenül az eseményeket és Ray egykori CIA-és munkatársát, Ned Trentet bízzák meg az ismeretlen ellenség felderítésével és likvidálásával.

Challenger professzorról soha nem voltak túl jó véleménnyel a tudóstársadalom tagjai. Most azonban még elképesztőbb dologgal rukkolt elő: állítása szerint élő dinoszauruszokat fedezett fel Amazónia mélyén. Végül is sikerül a kételkedők közül néhányat meggyőznie, így elindulhat az expedíció az ismeretlenbe. Az Amazonas felső völgyeiben hajózva megtalálják azt a fennsíkot, melyről már középkori portugál utazók is beszámoltak. Előszörre lehetetlennek tűnik, hogy feljussanak a meredek sziklákon, végül mégis csak találnak egy ösvényt.