Ali, a brémai nyugdíjas török prostituáltat vesz maga mellé, hogy életét bearanyozza. Fia, Nejat először elképed, de hamar megkedveli a lányt, mikor megtudja, hogy Yeter csak azért bocsátja áruba testét, hogy lánya egyetemi tanulmányait fizethesse. Mikor Ali megöli a nőt, Neyat felkerekedik, hogy Isztambulban megkeresse a lányát. Aytent azonban nem csak Neyat keresi, de a török rendőrség is - ők terrorizmussal vádolják.
Sutter Cane, sikeres horrorregény író eltûnik és vele együtt következõ regényének egyetlen példánya is. Felkutatásával a kiadó John Trentet, egy cinikus biztosítási nyomozót bíz meg. A nyomozás során Trent egy unalmas kisvárosba, Hobb's End-be, Cane regényeinek állandó helyszínére jut. Itt szembesül Trent azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a városka Cane perverz agyának szüleménye. (Vagy mégsem?) Az eltûnt regény pedig nem más, mint egy másik, valóságon túli borzalmas világ bibliája, egy világé, amelyet kegyetlen, állatias lények uralnak, és ahol csak az ölés törvénye létezik. A feladat adott: Trentnek el kell szöknie és meg kell akadályoznia, hogy a könyvet kinyomtassák és a világot az õrület torkába taszítsák... John Carpenter filmje egy vérfagyasztó utazás a valóság és a fikció között, ahol már senki sem tudja eldönteni, mi az igaz és mi az illúzió.
A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)
A Kötözz meg és ölelj! című vígjátékban Ricky-t kiengedték az elmegyógyintézetből. A még mindig nem teljesen ép elméjű férfi üldözni kezdi Marinát, a pornószínésznőt, mivel azt szeretné, ha a lány hozzá menne feleségül. Marina azonban nem lelkesedik az ötletért... Ez a film Almodóvar és Victoria Abril, a nagy díva gyümölcsöző kapcsolatának kezdete.
Annie Wilsont (Cate Blanchett) mindenki ismeri a környéken, sokan járnak hozzá különleges látnoki képességei miatt. Donnie Barksdale (Keanu Reeves), egyik kliensének agresszív férje, megfenyegeti Annie-t, közben pedig eltűnik a kisváros egyik legbefolyásosabb emberének a lánya. Annie az apa kérésére segít az ügyben, és elvezeti a rendőrséget a lány holttestéhez, melyet Donnie földjén találnak meg. A férfit perbe fogják, Annie-nek pedig bizonyítékot kell szolgáltatnia természetfeletti képességeiről, hogy tisztázza magát az ügyben. A per során a kisváros titkos, sötét viszonyai is felszínre kerülnek.
Egy elcsigázott börtönőr próbálja megőrizni a józan eszét és egyben tartani az életét, amikor érzelmeket kezd táplálni egy halálra ítélt fiatalember iránt.
Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a teremtmények épp olyanok, mint azok a fura lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy õk jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul egy idegen kisvárosban találja magát, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledõ szárnyas lényt látnak maguk elõtt.
Mexikó, 1880. Sara, a gazdag bankár lánya és Maria, a szegény farmercsalád sarja összefognak, amikor megjelenik Tyler Jackson, a New York-i hitelbank képviselője. A könyörtelen banktisztviselő egy csapásra tönkreteszi mindkét lány családját, amikor jogtalanul elveszi tőlük a földjeiket. Sara és Maria elhatározza, hogy pisztolyt ragadnak és bosszút állnak a családjaikat ért sérelemért.
La Salle. Álmos kisváros Louisiana mocsárvidékén, az amerikai Délen. Fülledt, párás, nyomott a levegő. Az erdő éjszakájának csendjét lövések verik fel. A nő hullája arccal a vízben fekszik. A borostás és másnapos seriff, Darl (Billy Bob Thornton) érdektelen tompaságát undor váltja fel, amikor megtudja, hogy az áldozat nem nő, hanem egy transzvesztita férfi volt. Mégis egyre jobban belebonyolódik az ügybe, amit a helyi kiskirályok, a bíró (Wiliam Devane) és a politikusok el akarnak tussolni. Meg kell tudnia, miért fontos a hatalamon lévőknek a hallgatás, mi volt az indíték: a politika, a szex, a perverzió... És mi az ő indítéka, amiért undora ellenére egyre elszántabban kutat az áldozat, annak felesége (Patricia Arquette) és saját múltjában?
Karen McCoyt szakmai berkekben a legjobb kasszafúróként tartják számon. Nincs bank, amelynek széfjét ne tudta volna megfúrni. Egy akció során viszont lebukott és hat évig nem gyakorolhatta besurranó képességeit. A kemény börtönévek alatt Karen elhatározta: szakmát változtat és új életet kezd fiával, ám szabadulása után rá kell jönnie, hogy ez korántsem ilyen egyszerű. Véletlenül hozza össze a sors J.T. Barkerrel, a kétbalkezes szélhámossal, aki egész életében arról álmodozott, hogy egyszer részt vehet élete legtutibb balhéjában: egy bankrablásban az "Igazi McCoy" tanítványaként. Erre nem is kell olyan sokat várnia.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.
Blake, a keménykezű és keményfejű elítélt váratlan lehetőséget kap: az új reformprogram keretében büntetését - néhány társával együtt - a rokkantak intézetében töltheti le. Feladatuk: gondoskodni a magatehetetlen ápoltakról - a biztonság kedvéért a tolószékhez bilincselve. Az öntörvényű Blake akkor is a maga feje után megy, mikor felcsillan előtte a szökés reménye...