Észtország a 19. század végén. A fiatal, becsületes Andres és felesége, Krõõt egy kölcsönből vásárolt tanyán kezdik meg új életüket. De a természet nem engedi betörni a földet, a szomszéd nyakas riválisnak bizonyul, Krõõt lányokat szül, Andres pedig egyre csak küszködik. Kétségbeesetten keresi az igazságot a bíróságon, a kocsmában és a Bibliában - feláldozva családját, barátait és végül saját magát is. A virágzó Vargamägi tanyáról szőtt álom megszállottságba hajszolja a gazdát. Ettől semmit sem válik valóra, de minden félelem beteljesül.
Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.
Egy nagy művész, a szörnyű kínokat megélt holland festő Vincent Van Gogh életét beszéli el ez a felkavaró kép világú, érdekfeszítő és érzelmeket ébresztő film klasszikus, mindvégig hűségesen a valóság tényeihez. Hogyan lett a holland lelkészdinasztia sarjából ellenállhatatlan belső parancs sugallatára olyan ember, akit semmi más nem érdekel, csak hogy fessen? Van Gogh mindössze harminchét esztendőt élt, s ebből tíz évig alkotott. Nyomorgott, magányos és beteg volt. Ma képei nemcsak a leghíresebb múzeumok féltve őrzött darabjai, hanem a világ műkincspiacának dollármilliókért gazdát cserélő verhetetlen sztárjai is. A film alapjául Irving Stone életrajzi regénye szolgált, amelyet a festő és testvére, Theo közötti levelezés ihletett.
Abdul Karim, a fiatal tisztviselő Indiából Angliába utazik, hogy részt vegyen a királynő Arany Jubileumán, és meglepve tapasztalja, hogy maga a királynő veszi pártfogásába. Amikor a királynő elkezdi firtatni régóta birtokolt posztjának korlátait, váratlan és elkötelezett szövetség jön létre közte és a férfi közt, és olyan lojálisak egymáshoz, hogy az udvartartás és a belső körök megpróbálják szétzúzni ezt a viszonyt. Ahogy a barátság mélyül, a királynő új szemmel kezdi látni a világot, és boldogan nyeri vissza emberi mivoltát.
Az egyik cirkuszban Lola Montez, a hajdan észbontóan szép táncosnő a legfőbb attrakció. A cirkusz igazgatója kihasználja azt, hogy viharos múltjával olyan híressé-hírhedtté vált, s amolyan kérdezz-feleleket rendez, amelynek keretében a táncosnő válaszol a nézőknek a mozgalmas életével kapcsolatos kérdésekre. Beszámol a közönségének nehéz házasságáról, mesél Liszt Ferenccel, a bajor királlyal és egy diákkal való szerelmi kalandjáról. A szám csúcspontja egyben a finálé is: a nézők egy rácson át megcsókolhatják a szépség egy kinyújtott kezét - egy dollárért.
Sztáray Irma magyar grófnő elutasítja a házasságot és a kolostort, majd beáll az osztrák császárné, Sisi szolgálatába, hogy korfui kommunájában éljen vele. Közel kerülnek egymáshoz, de Bécsbe visszatérve életük drasztikusan megváltozik.
Charles Darwin munkásságához a családi háttér nyújtott biztos alapokat. Már a Geológiai, a Zoológiai és a Királyi Társaság tagja volt, amikor feleségül vette unokatestvérét, Emma Wedgwoodot, akitől több gyermeke született. Darwin könyvet akart írni FitzRoy kapitánnyal közösen a tudományos útjairól, de végül csak az ő része jelent meg. Már élete főművén, A fajok eredetén dolgozik, amikor 1851-ben meghal Anne, a legkedvesebb kislánya. Darwin összeroppan, sokat betegeskedik, miközben arra készül, hogy megcáfolja az egyháznak a világ keletkezéséről alkotott nézetét.
1854 Kelet-Afrika. A tét nem kisebb, mint a Nílus forrásának felfedezése. Richard Burton mellé társul John Hanning Speke is. Mindkettőjüket az Angol Királyi Földrajzi Társulat támogatja. Egészen eljutnak a Tanganika - tóig, majd tovább haladva egy még hatalmasabb víztükröt fedeznek fel, amit Victória- tónak neveznek el. A többszöri expedíció alatt igaz barátság szövődik közöttük, ami a legveszélyesebb helyzetekben is átsegíti őket. Ám visszatérve Angliába minden megváltozik. A hírnév, a Társulat érdekei, a sajtó megmételyezi kapcsolatukat, s ez Speke öngyilkosságához vezet...
Az 1880-as években, Szudán végtelen sivatagában, egy magát El Maghdinak, Messiásnak nevező nílusi ember felkelést robbantott ki előbb Egyiptom, majd a világ ellen. Összegyűjtötte a sivatagi törzseket, és "szent háborúra" szólította fel őket. A sivatagban fanatikus emberei lemészárolták Egyiptom tízezres seregét, így Kartúmot és lakóit halálos veszély fenyegette. Az angolok nem voltak hajlandók segítséget küldeni, Gordon tábornok azonban egyedül is vállalta, hogy szembeszáll az ördögi ellenféllel.