Mia Hall a tinédzserek gondtalan életét éli és a legfontosabb döntés, amit meg kell hoznia, nem más, mint, hogy zenei pályára készülve felvételizzen a nívós Juilliard zeneakadémiára vagy szerelmével, Adammel fűzze szorosabbra a szálakat. Azonban minden megváltozik, amikor egy felszabadult családi kirándulás tragédiába torkollik, Miának pedig élet és halál között egy sokkal fontosabb döntést kell meghoznia, amely nem csak a jövőjét, hanem egész sorsát befolyásolja.
Az egyetemista Emily Rose egyik éjszaka, amikor egyedül van kollégiumi szobájában, hallucinálni kezd és elájul. Ahogy rosszullétei egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, Emily, hithű katolikus lévén az egyházhoz fordul segítségért. Az egyházi vizsgálat megállapítása szerint a lányt az ördög szállta meg, csak az ördögűzés segíthet. A szertartást a lány plébánosa, Richard Moore atya végzi. Amikor Emily a kegyetlen ördögűzés következtében meghal, az atyát bíróság elé állítják, és gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
A négy barátnõ elõször tölti külön-külön a nyarat. Amikor egy használt-ruhaboltban rábukkannak a farmerra, amely mind a négyükön tökéletesen áll, elhatározzák, hogy mindegyikük egy hétig hordja a farmert, megnézi, hogy szerencsét hoz-e, aztán továbbküldi a következõ lánynak. Bár a kilométerek elválasztják õket, a négy barátnõ mégis együtt tapasztalja meg az életet, a szerelmet és a veszteséget a nyáron, amely mindnyájuk számára feledhetetlennek bizonyul.
Daphne Reynolds arról álmodik, hogy egy napon megismerheti sosem látott édesapját, akivel édesanyja tizenhét évvel ezelőtt forgószélszerű szerelembe esett, ám a férfi szigorú arisztokrata családja miatt el kellett válniuk. Mivel Daphne nem hajlandó lemondani arról a régi álmáról, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és régóta hiányolt apja között, 17. születésnapján hirtelen Londonba repül. Itt szembesül azzal, hogy édesapja nem más, mint Anglia egyik legismertebb politikusa, Lord Henry Dashwood.
Dedee, a cinikus és durva tizenhat éves mostohaapja halála után elszökik otthonról. Tanárként dolgozó féltestvéréhez menekül, aki meleg és még együtt is él a barátjával. Dedee persze elcsábítja a fiút, ám váratlanul terhes marad tőle. Közben kitör a botrány az iskolában: kiderül, hogy a tanár viszonyt folytatott azonos nemű és beállítottságú diákjával. Az újságírók rátapadnak a pedagógusra és környezetére. Luciával azonban nem számolnak, aki igencsak feltalálja magát az égető helyzetben.
A csacska Johanna Londonba költözik, és a dolgok kicsúsznak a kezéből, amikor rosszmájú zenekritikusnak adja ki magát, hogy megmentse szegénységben élő családját.
Victoria, Lena és Inken jó barátnõk, egy csapatban röplabdáznak. Mindent megosztanak egymással, s az is kiderül, hogy csupán egy dologra vágynak: végre át akarják élni életük elsõ orgazmusát. Míg Lena az igazi szerelemrõl álmodozik, Victoria a leszbikus szex felé is kacsintgat, Inken pedig viszonyt kezd egy érzéketlen machóval. Mások is felbukkannak a lányok életében, jó tanácsokat kapnak az idõsebbektõl, akik már nem gyakorolják a szexet - az egyetlen hasznos dolog a már említett bicikliülés... Végül minden másképp alakul, mint várható volt. A legfontosabb dolog mindenesetre az, hogy saját érzelmeinkre kell hallgatnunk, s nem a felnõttek locsogására vagy a nõi magazinok "szakértõinek" tanácsára.
Az európai filmesek különleges alkotással ünnepelték a bővítés történelmi jelentőségű napját. ,Az Európa-képek című összeállításban huszonöt, többségében fiatal rendező, az európai filmművészet jelenlegi és jövendő mesterei, öt perces etűdben fogalmazzák meg reményeiket, szorongásaikat és látomásaikat hazájuk és Európa jelenéről, jövőjéről. A Prológus című magyar epizódot Tarr Béla rendezte.