Fiona és Grant több mint negyven éve házasok, életük alkonyán rá kell döbbenniük, hogy Fiona rossz memóriája egy súlyosbodó Alzheimer-kór jele, majd a nő hirtelen el is tűnik. Mikor megtalálják, már ő sem vitatkozik: tudja, hogy ellátásra szorul, és egy otthonba vonul. Az otthon szabályai szerint azonban a betegnek egy átmeneti "orientációs" időszakra van szüksége, hogy beilleszkedjen - egy hónapig látogatni sem szabad. Grant soha nem töltött ennyi időt a szeretett nő nélkül, és mikor a harminc nap leteltével meglátogatja, legnagyobb megdöbbenésére a nő nem egyszerűen elfelejtette, de beleszeretett egy másik férfiba.

A film nem igyekszik sem hősként, sem terroristaként ábrázolni az Izraelben ártatlan polgárokkal együtt saját magukat is felrobbantó palesztin fiatalokat. Célja, hogy minél autentikusabb környezetben mutassa be két öngyilkos merényletre készülő fiatal utolsó napját, hogy feltárja milyen egyedi, emberi indíttatás rejlik egy merényletre készülő palesztin döntése mögött. A film két gyerekkori jó barátról, Kaledról és Szaidról szól, akiknek reménytelen hétköznapjai egy merényletre való készülődéssel nyernek új értelmet. A palesztin fiatalok bombatámadásra készülnek az izraeli katonák ellen, ám végül is különböző módon döntenek a Tel-Avivba szánt bombákról...

Az anya halála óta a fiatal orvos, Mihai - aki a titkosszolgálat besúgója is - tartja egyben a családot. Öccse, Emil lázad a rendszer ellen, súlyos beteg apjuknak, Williamnak pedig már nyűg az élet. AZ NDK-ba mégis azért mennek, mert Mihai elintézte, hogy apján életmentő műtétet hajtsanak végre. Épp hogy megérkeznek, mikor a Csehszlovákiát megszállni készülő szovjet tankokkal találják szembe magukat. Mivel az események miatt lezárják a cseh-német határt, a család egy keletnémet fogolytáborba kerül. Mihai itt megismerkedik Ullival, aki elkápráztatja: a müncheni egyetemista lány minden, ami ő nem, és mindene megvan, amiről ő még csak álmodni sem mert soha.

A 23 éves Ann életében nincs semmi rendkívüli. Az anyja házának kertjében, egy lakókocsiban él két kislányával és férjével, aki leginkább munkanélküli - és aki egyébként az egyetlen férfi, akit valaha is ismert. Hogy eltartsa a családot, éjszakánként takarítani jár. Egy napon rosszul lesz. A kórházban az orvos közli vele, hogy halálos beteg. A fiatal nő úgy dönt, hogy nem mond el semmit a családjának, és elkészít egy listát az utolsó tíz dologról, amelyet még meg kell tennie, mielőtt meghal: gyakrabban mondani a lányoknak, hogy mennyire szereti őket - naponta többször is; kazettákon rögzíteni a szülinapi üzeneteket nekik 18 éves korukig; meglátogatni az apját a börtönben; megismerni egy másik férfi ölelését.