Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

A néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó nővel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nem csak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa.

A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.

Gordie Lachance író visszagondol gyermekkora egy sötét epizódjára. Négyen voltak elválaszthatatlan jó barátok: Gordie, Chris, Teddy és Vern. Egy napon eltűnt egy pajtásuk. Sokáig nem került elő és halottnak nyilvánították. Majd ismeretlen holttestet talál egy másik náluk idősebb fiúcsapat az erdei vasútvonal mellett. Gordie és társai magánnyomozásba kezdenek. A testet viszont eltüntetik előlük. Egyre durvuló rivalizálás kezdődik a két fiúcsapat között. Nem lehet az igazságot évekig titkolni. Valaki úgysem bírja tovább a nyomást és elszólja, vagy elsírja magát...

Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.

Carolyn és Michael édesanyjuk halála után hazaérkeznek Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hidat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg.

Az ikrek, Cal és Aaron nem hasonlít egymásra, olyanok, mint a tűz és a víz. Aaron idealista álmodozó, ő a jó fiú, Cal viszont a család fekete báránya, örökös lázadozó. Cal mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Amikor apja vállalkozása csődbe ment, azon dolgozik, hogy visszaszerezze a vagyont.

1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg.

Ellie Arroway mindenre választ keres. A főiskolán már a világűrben kutatta a hangokat, fő tárgyának a földön kívüli üzenetek kutatását választotta. Ellie-nek határozott meggyőződése ugyanis, nem vagyunk egyedül az univerzumban. Aztán egy reggel igazolódni látszanak elképzelései: a Vega bolygóról jelet fog. Az üzenet egy intergalaktikus jármű építésének részletes terveit tartalmazza. E felfedezés jelentheti egy új korszak hajnalát, de lehet belőle mindent elpusztító nagy ütközet is.

Ordell úgy érzi, eleget kereskedett a fegyverekkel, s félretett pénzéből jól szeretne élni. Bevált csempészét, egy névtelen kis légitársaság utaskísérőjét, Jackie Brownt bízza meg, hogy elhozza külhonban tárolt vagyonát. Jackie azonban Ordellt és az Ordell iránt buzgón érdeklődő FBI-t is kijátssza, és egy szimpatikus óvadékügynök segítségével lenyúlja a lóvét.

A kisvárosi angol tanár tanítványaitól elkobzott képeken látja meg először Lolát, "A kék angyal" mulató táncosnőjét. Diákjai után nyomozva jut el a mulatóba, ahol rabul ejti Lola izgató szexualitása. Feleségül kéri, s hivatását, szülővárosát, emberi méltóságát elhagyva Lola rabszolgája lesz. A hangosfilm történetének egyik első jelentős sikere és Marlene Dietrich felfedezése fűződik a Henrich Mann regényéből készült filmhez.

Senki sem akarja elhinni, hogy a különös idős hölgy a mellékvágányon elhaladó vonaton észrevesz egy gyilkosságot. Természetesen Miss Marple-nak eszébe sem jut, hogy feladja a nyomozást, és saját maga veszi kezébe az esetet. Egy régi iskolában nevelkedett angol asszony minden képességével és 100 bűneset alapos áttanulmányozásának során kifejlesztett kombinációs képességével felfegyverkezve, addig nem nyugszik, míg nem talál egy olyan esetet, melyhez ez a gyilkosság hasonlít.

A tizenhét éves Susan Eloise Hinton könyve Oklahomában, 1966-ban játszódik. Coppola hűen mutatta be a korszakot, amikor 20 évvel később megfilmesítette a történetet. A kívülállók a kisvárosi tizenéves amerikaiak portréja, amelyben két kamasz bandát ismerhetünk meg: a szegény, létminimum határán élő "Greasers-t" és az elit, művelt fiatalokat tömörítő "Socs-t". Egy nap, a két különböző városnegyedben élő bandatagok útjai keresztezik egymást, ami drámai eseményekhez vezet. Két "Greasers" - Ponyboy Curtis és Johnny Cade - a moziban két csinos lánynak kezdi csapni a szelet. A fiúk nem is sejtik, hogy a lányok szoros kapcsolatban állnak a másik csoporttal. A két ellenséges banda között verekedés tör ki, amely alatt halálra késelnek egy "Socs" fiút. Az elkövetők elrejtőznek egy elhagyatott templomban, ahol váratlanul megjelenik néhány gyerek. Amikor tűz üt ki, a fiúk segíteni próbálnak, ám ekkor újabb tragédia történik.

Az utánozhatatlan Margaret Rutherford alakítja Agatha Christie szuperkopóját, Miss Marple-t, itt egy olyan embernek a gyanús végrendelete után nyomoz, aki egy macska láttán halt meg. Robert Morley egy mellékszereplő ebben a tréfás gyilkossági krimiben.

Miss Marple egy fiatal nő ártatlanságát akarja bebizonyítani, akit azzal vádolnak, hogy megölte a főbérlőjét. Margaret Rutherford újabb elragadó szereplést nyújt Agatha Christie szuper-kopójaként.

Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

Az árvaházban dolgozó és éhező fiúk sorsot húznak: ki álljon oda a marcona felügyelő elé azzal, hogy több ételt szeretne. Twist Olivér húzza a rövidebbet, így neki jut ki a hálátlan feladat. Az incidens miatt bajkeverőnek minősítik és kirakják szűrét az árvaházból is, bárki magához veheti, akinek ingyen munkaerőre van szüksége. Mr. Sowerberry temetkezési vállalkozó műhelyébe kerül, ahol egy másik fiú provokációi miatt igazságtalanul verést kap, ezért végképp megszökik és elindul étlen-szomjan London felé az országúton.

Will egy gyógyíthatatlanul menő 38 éves londoni fickó. Gazdag, nőtlen, gyermektelen, és egész nap semmi más dolga, mint hogy laza legyen, kerülje a felelősséget - és csajozzon. Egy egyedülálló anyával kialakított futó viszonya után rájön, hogy fektethető nők felhajtására remek terep a magányos szülők klubja. Nosza, ki is talál hamarjában magának egy Ned nevű kisgyereket, a róla szóló mesékkel felfegyverkezve csatlakozik a helyi klubhoz, és minden szépen halad afelé, hogy elcsábítsa az egyik anyát.