Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.
Joan Wilder (Kathleen Turner), a félénk és álmodozó regényírónő élete unalmasan telik. Egyre-másra írja romantikus kalandregényeit, míg egy nap a fantázia valósággá válik és egy életveszélyes kaland közepén találja magát. Amikor hírt kap arról, hogy nővérét elrabolták, Joanna azonnal Dél-Amerikába utazik. A repülővel egy egzotikus világba érkezik, ahol hamarosan összehozza a sors Jack Coltonnal (Michael Douglas), azzal a fickóval, aki akár valamelyik regényéből is előléphetett volna. Jack jóképű kalandor, igazi szerencselovag, aki segít Joannának, hogy élve ússza meg ezt a kalandot.
Az amerikai városban egy csapásra megváltozik az élet, amikor egy nő kerül a polgármesteri székbe. Így most, amikor a polgármesterasszony hatására a Rendőrakadémia, nemtől, testsúlytól és iskolázottságtól függetlenül, mindenki előtt kitárja kapuit, szeretnivaló, örök vesztesek rohamozzák meg a kiképzőbázist. Így nem csoda, hogy ami rossz csak megtörténhet, az meg is történik a két osztálytárssal: Karen Thompsonnal és Moses Hightowerrel. A kiképzőszemélyzet, élükön Callahan őrmesterrel és a ravasz Harrisszal, mindent elkövet, hogy a hallgatók kihozzák magukból a maximumot.
Claude és Francis, a két falusi parasztember, vagy ahogy lakóhelyükön szólítják őket Puklis és Kló, nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, hála otromba és ostoba tréfáiknak. Amikor éppen vidám szellentő bajnoksággal múlatják idejüket, elementáris elektromos vihar szabadul el villámlásokkal kísérve. Mindez egy furcsa földönkívüli lény látogatását előzi meg, aki hatalmas űrhajójával a veteményesben landol. Az idegen viszonylag barátságos és valósággal rajong a káposztalevesért, ezért felveszi Claude feleségének alakját, hogy tovább maradhasson a Földön.
Van, aki irányítja az életét, és van, akit az élet irányít - tartja a mondás. Az egyetlen kivétel Michael Newman. Egy titokzatos feltaláló ugyanis megajándékozza az univerzális távkapcsolóval, melynek tulajdonosa előre-hátra járkálhat az időben, lelassíthatja a szembejövő nőket, és ha túlságosan zajosnak tűnnek, átmenetileg kikapcsolhatja a gyerekeit. Elbizakodottságra azonban semmi oka: nem volt még távkapcsoló a világon, mely egy idő után át ne vette volna az irányítást. És attól kezdve Michael kiszolgáltatottabb, mint valaha. A tét a családja, feleségével és a gyerekeivel való viszonya.
Ha valakinek, akkor Doug Kinneynek (Michael Keaton) igazán nagy szüksége volna valami csodára, hogy megoldja zavaros életét. Mint odaadó férj, apa, és megszállott üzletember, Dougnak sajnos két nagy szerelme van életében: imádnivaló felesége (Andie MacDowell) és a munkája. E kettő bizony nehezen fér meg együtt, mindkettő teljes embert kíván. Úgy tűnik, nincs kiút, hiszen nem lehetünk egyszerre két helyen - vagy mégis? Hősünk már-már az idegösszeomlás szélére kerül, amikor a sors összehozza a zseniális genetikussal, Dr. Owen Leedsszel (Harris Yulin), aki hihetetlen megoldást ajánl Doug problémájára. Ha egy élet két embert követel, teremtsünk hozzá két embert: klónozással sokszorozzuk meg az eredeti alanyt! Az ötlet első pillanatra tökéletes megoldásnak tűnik. Csak arra nem számít senki, hogy ha az élet bonyolult egy embernek, a problémák a másolt példányok számával egyenes arányban növekszenek majd.
Azzal még semmit sem mondtunk, ha eláruljuk, hogy Sherman Klump professzor a legnagyobb arc az egyetemen. Mindkét értelemben. Ő a bölcsek kövére! Ez a tudós kolosszális. Az agya fenomenális. A teste kriminális. A családja abnormális. A szerelmi élete pedig katasztrofális. Ez a minden hájjal megkent hasas pasas, ez a túlsúllyal sújtott makro-professzor, aki alig fér a bőrébe, miután már mindent kipróbált, hogy leadjon valamit kétszáz kilójából, végső elkeseredésében feltalál egy forradalmi génformulát. Ki is próbálja saját magán és észreveszi, hogy már nem az aki volt, pontosabban csak a fele régi önmagának. Egy korty a csodalöttyből, és az aranyos, szégyenlős tudósból egy fesztelen, nagysvádájú Casanova lesz, Haver Lamúr, akinek a nők nem tudnak ellenállni, és aki bármilyen helyzetből kidumálja magát.
Richard Clark (Jon Lovitz) azt állítja, hogy neveletlen kölykök nincsenek. Olyannyira hisz ebben, hogy feladja biztos és kényelmes állását az apja vezette elegáns főiskolán, és elszegődik abba a gimnáziumba, amelyet mindenki csak a közoktatás legsötétebb bugyrának tart. Néhány nap, sőt, már néhány perc is elegendő Clarknak ahhoz, hogy rádöbbenjen, hamis az előbb említett elképzelés, ugyanis az itteni diákok még a legsötétebbnél is sötétebbek. De vajon mit keres egy ilyen helyen a gyönyörű Victoria (Tia Carrere), akinek fel sem tűnik, hogy mennyire abszurd az a tény, hogy a sulinak saját temetője van.
Victoria, Lena és Inken jó barátnõk, egy csapatban röplabdáznak. Mindent megosztanak egymással, s az is kiderül, hogy csupán egy dologra vágynak: végre át akarják élni életük elsõ orgazmusát. Míg Lena az igazi szerelemrõl álmodozik, Victoria a leszbikus szex felé is kacsintgat, Inken pedig viszonyt kezd egy érzéketlen machóval. Mások is felbukkannak a lányok életében, jó tanácsokat kapnak az idõsebbektõl, akik már nem gyakorolják a szexet - az egyetlen hasznos dolog a már említett bicikliülés... Végül minden másképp alakul, mint várható volt. A legfontosabb dolog mindenesetre az, hogy saját érzelmeinkre kell hallgatnunk, s nem a felnõttek locsogására vagy a nõi magazinok "szakértõinek" tanácsára.
Nagy népszerűségnek örvend az Amerikai álom című tehetségkutató show. Mindenki szereti: a producereknek hízik a mája a nézettségi lista és a bukszája a bevételek láttán, a nézők szurkolnak az új tehetségeknek, jelöltekben pedig sosincs hiány. Egyedül csak a show házigazdája, Martin Tweed unja az egészet, alig várja, hogy valami izgalmas történjen a műsorban. Ezúttal olyan "nagyágyúk" indulnak, mint Sally, a céltudatos liba, Sholem, a rappelő kántor és az arab emigráns Omer. Amikor kiderül, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök is zsűrizni fog, egy arab terrorszervezet merényletet tervez.
Sir August de Wynter kezébe kaparintotta az uralmat az időjárás felett, és bibliai méretű felhőszakadásokkal, elviselhetlen kánikulával vagy dermesztő hideggel teszi próbára az emberiség tűrőképességét nap mint nap. Persze célja is van ezzel a veszélyes játékkal: világuralomra vágyik. A brit udvar nem nézi ezt a gazságot tétlenül, ezért legjobb embereit küldi harcba az őrült időmanipulátor ellen. Steed és Peel ügynökök munkához látnak, hogy helyrepofozzák a másnapi időjárásjelentést.