Az ősi kínai legenda hősnője, Mulan, amikor az országot megtámadják a hunok, idős beteg édesapja helyett bevonul a hadseregbe. A csatában ő az, aki bátorságával megfutamítja az ellenséget. Csakhogy a harcban megsebesül, így ország-világ előtt kiderül, hogy a hős katona - lány!

A történet régi, mégis időtlen: egy kis francia falucskában él egy káprázatosan szép, megejtően bájos és okos fiatal leányzó, Belle, akit szabályosan üldöz szerelmével a jóképű, de durvalelkű, törtető Gaston. Egy napon Belle apját elrabolja a környéken magasodó kastélyban lakó, rettegett szörnyeteg, és "váltságdíjként" a leányt kéri. Belle gondolkodás nélkül feláldozza magát, és önként besétál a szörny csapdájába.Ahogy telnek a napok, úgy ismeri és szereti meg egyre jobban a taszító külső mögött jólelkűnek és nemesnek bizonyuló herceget. A különös romantikus kapcsolat kialakulásában a szörnyeteg kastélyának életre kelt tárgyai is segítenek - Belle a teáskanna (Kanna mama), a kis Csészike, a gyertyatartó és a falióra elbeszélései alapján ismeri meg fogvatartójának valódi, jó oldalát. Lassan kibontakozó szerelmük azonban nincs biztonságban: a csalódott, dühös Gaston hadjáratot indít a "szörnyeteg" ellen...

Trish (Cynthia Stevenson) boldog házasságban él pszichiáter férjével (Dylan Baker) és három gyermekükkel. A férj titokban kisfiúkra gerjed, fia tizenegy éves osztálytársánál próbálkozik, tömeggyilkos ámokfutásról fantáziál, és tinimagazinokkal maszturbál. A férj egyik páciense (az e szereppel befutó Philip Seymour Hoffman) obszcén telefonhívásokkal zaklat embereket, és Trish nővérét (Lara Flynn Boyle) próbálja elcsábítani. Ezalatt Trish szüleinek (Ben Gazzara, Louise Lasser) negyven éve tartó boldog házassága felbomlik, az asszonynak elege lett a floridai tespedésből. A boldogságtól ordítani sokak tyúkszemére lépett, amikor olyan embereket tárt a nézők elé, akik szenvednek konvencionális életük korlátai között, és perverz szexuális késztetéseiknek engedve próbálják megtalálni a boldogságot. A botránynak köszönhetően a művész mozik slágerévé vált sikerfilm úgy mutatta be közel sem hibátlan hőseit, hogy nem mondott ítéletet róluk, s ez viszolygást váltott ki a nézők egy részéből.

A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

1976-ban még nem volt túlságosan bonyolult az élet a fiatalok számára. Szép idők voltak. A szex még biztonságos, a drogok nem veszélyesek, s a zene dübörgő. 17 évesen még nem foglalkoztatják az embert a mindennapi gondok. Pink, Mitch, és Jodie most fejezték be az iskolát. Jókedvűek, szeretnek élni és egy kis hülyeségért nem kell a szomszédba menniük.

Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.

Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus cserepes növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám ez kevés, a növény mind több és több vért követel. Audrey II hamarosan feneketlen étvágyú rémséges szörnyeteggé fejlődik. Kiderül, hogy a virág valójában egy földön kívüli gonosz húsevő. Seymour egy ideig szállítja neki az eleséget, a boltba betérő embereket. Mindez azonban nem sokáig maradhat titokban.

Mrs. Henderson - hogy megbirkózzon férje halálával - teadélutánok és jótékonysági rendezvények látogatása helyett megvásárolja a londoni Windmill Színházat, amelyet erkölcstelen burleszkrevüvel nyit meg. Színházigazgatónak a szivarozó holland zsidót, Vivan Van Dammet alkalmazza. Kettejük viszonya utálat és szerelem között ingadozik, ám ennek ellenére a Windmill Színház a második világháború legsúlyosabb bombázásai alatt sem zár be. A Windmill programjában rengeteg meztelen test látható; a gyönyörű ruhátlan hölgyeknek az a feladatuk, hogy a háttérben mozdulatlanul álljanak, szépségüket művészi módon felfedve, és ezzel elkerülve Lord Chamberlain irodájának cenzúráját.

Végy egy göndör hajú, pattanásos tizenhét éves tinédzsert, adj hozzá fogszabályzót, és egy hihetetlenül idegesítõ kishúgot. Legyen az anyja láncdohányos, az apja depressziós. Terkel ugyanis itt tart most. És ezen kívül egy csúnya, kövér csaj szerelmes lett belé, majd öngyilkosságot követett el miatta. Aztán már nyugodtan röhöghetünk kínunkban, mert a bajok még csak most kezdõdnek. Terkel halálos fenyegetést kap. Csak egyvalaki segíthet rajta: a csinos, fiatal és idealista új tanár bácsi, aki a jövõ héten kirándulni viszi az osztályt. Ebbõl még baj lehet. Az õrült dán, 3D animációval készült vígjáték szigorúan erõs idegzetű, fekete humorért élõ-haló nézõknek való. Megkapó történet titkos szerelemrõl, pszichopata gyilkosról, vasrudakról, apró szendvicsekrõl és egy barátság próbatételérõl.

Gordy (Emilio Estevez) visszautasíthatatlan ajánlatot kap: ő lehet a nemzetközi versenyek felelőse. A csapatot lesújtja a hír, hogy Gordy elhagyja őket, hisz nem elég, hogy új iskolába kerülnek, még az edzőjük is idegen lesz. De mindez nem elég. Összetűzésbe kerülnek az iskola elitcsapatával, akik a Kacsák miatt lapátra kerültek. A gimnázium egyik befolyásos diákja minden kapcsolatát latba veti, hogy megvonassa az ösztöndíjukat, ráadásul az edzőt is ellenük hangolja. A sok kalandot megélt csapat tudja, itt már csak Gordon segíthet.

Camilla Fritton igazgatónő lányiskolája egy Rambo-kiképző bázis, gyengék számára a túlélés esélye csekély. Most azonban anyagi okok miatt be akarják zárni, ráadásul Thwaites, az iskolaügyi miniszter is rájuk száll. Ám a suli lányai együtt jobbak, mint a Szupercsapat, hozzájuk képest az X-Men tagjai is csak jelmezes pancserok. Hamar megszületik a terv: ki kell rabolni a Nemzeti Múzeumot, méghozzá csinosan.

A wyomingi álmos kisvárosban nincs helye olyan fiatalembernek, aki arról álmodik, hogy salsa zenekarban fog dobolni. Miután Harlan számot vet a lehetőségekkel, összecsomagol, majd a kocsijába pattanva nyugat felé veszi az irányt - irány Los Angeles, a showbiznisz Mekkája. Útközben egy autós kávézóban találkozik a rejtélyes Jude-dal, aki két bérgyilkos elől menekül. Jude elrejt egy kis csomagot Harlan kocsijában. Az Angyalok Városába érkezve Harlan a Puerto Rico-i barátjánál, Caesarnál éjszakázik. Másnap Caesarnak hűlt helye, ott van viszont a barátnője, a kedves Tuesday.

A tinédzser Alex (Alex Rider) élete egy csapásra megváltozik, amikor a nagybátyja rejtélyes körülmények között meghal. A fiú rájön, hogy bácsikája MI-6-os szuperügynök volt, ráadásul az õ egész eddigi életét is a titkosszolgálat irányította, hogy a kiképzése végén nekik dolgozzon. Alex elsõ küldetése, hogy megfejtse, mi rejlik a Stormbreaker szuperszámítógépek mögött, amelyek rejtélyes vírussal vannak megfertõzve. A fõ gyanúsított a számítógép létrehozója, Darrius Sayle (Mickey Rourke).