Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.
Hosszú éveket töltött rács mögött Billy Brown. A szüleit azonban megkímélte a felesleges magyarázkodástól, a leveleiben csupán állandó elfoglaltságról és a feleségéről papolt. Kiszabadulva nem kis problémával találja magát szembe, szüksége van valakire, akit élete párjaként bemutathat a szüleinek. Billy nem sokat teketóriázik, elrabolja az első útjába kerülő nőt. Arra kényszeríti Laylát, a fiatal táncosnőt, hogy eljátssza a felesége szerepét. A lánynak tetszik a dolog, és belemegy a játékba. Olyannyira, hogy teljesen elvarázsolja Billy családját. A férfi dühös, mert ő ennyi szeretetet sohasem kapott.
Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít.
A tökéletes rendőr gyors, mozgékony, biztos kezű: Lincoln Rhyme felügyelő viszont egy tragikus baleset következtében mozdulni se tud. Az egykori rendőr úgy érzi, véget ért számára az élet. Mindaddig, míg fel nem bukkan a városban egy őrült sorozatgyilkos, aki különös ravaszsággal bánik el áldozataival. Rhyme végre méltó ellenfélre akad és mert egyedül tehetetlen, partnert keres. Ameliát jelölik ki a felügyelővel való együttműködésre. A fiatal, tapasztalatlan rendőrnő kénytelen halálpontosan követni magatehetetlen társa utasításait. Egy emberként kell látniuk és dönteniük, mielőtt újra lecsap a magát Csontembernek nevező mániákus gyilkos.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
A Csendes-óceánon járőröző Nimitz atommeghajtású repülőgép-anyahajót és a fedélzetén lévő repülőgépeket egy mágneses vihar magába szippantja. A Nimitz negyven évet utazik vissza az időben, s a legénység legnagyobb meglepetésére a japán invázió előtti napokba, Pearl Harborba érkezik. A hadihajó parancsnoka (Kirk Douglas) szembesül a hihetetlennel: a japán légierőre megsemmisítő erejű csapást mérve megakadályozhatja a történelmi tragédiát.
A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.
Chris és Annie, minden különbözőségük dacára, a legjobb barátnők. Békés és gondtalan kisvárosi életükre azonban árnyék vetül, amikor Annie férje leukémiában meghal. Chris, a helyi Women's Institute aktív tagjaként pénzgyűjtő akcióra ösztönzi társait a városi kórház javára. Ötlete látszólag hagyományos: készítsenek el egy naptárat, minden hónaphoz egy nő fényképével, klasszikus nőegyleti tevékenység közben, mint például a befőzés vagy a virágkötés. Valóban szokványosnak hangzik, de az ötlet rejt egy szokatlan részletet is: az asszonyok meztelenül szerepelnek a képeken. Ezzel egy csapásra a címlapokra kerülnek, Hollywood-i népszerűsítő körútjuk során talk show-kban lépnek fel és magazinok címlapjaira kerülnek. A nagy felhajtás és csillogás azonban Chris és Annie barátságát is próbára teszi
Artúr (Clive Owen), a Római Birodalom legészakibb védvonalának őrzésére kirendelt sereg vezére alig várja, hogy elhagyja Britanniát, és visszatérjen Róma biztonságos falai közé. Ám mielőtt elhagyná a szigetet, lovagjaival együtt még egy utolsó nagy megbízást kell teljesítenie, aminek során ráébred, hogy ha Róma elveszik, Britanniának szüksége lesz egy vezérre, aki betölti az űrt. Valakire, aki nemcsak a szászok fenyegető támadásától védi meg az országot, hanem megmutatja az utat egy új korszak felé. Artúrnak Merlin (Stephen Dillane), a brit csapatok vezetője segítségével, valamint a gyönyörű és bátor Guinevrával (Keira Knightley) az oldalán kell megtalálnia az erőt önmagában, hogy elfordítsa a történelem kerekét.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
Kate tehetséges, igyekvő, fiatal marketingmenedzser. A neves reklámcég nagyreményű és meseszép munkatársa azonban minden erőfeszítése dacára képtelen feljebb lépni a vállalati ranglétrán. A főnöke ugyanis konzervatív elveket vall, ki nem állhatja a független, sikerorientált hölgyeket. Szerinte egy nő akkor jó és megbízható, ha férfi áll az oldalán. Az elkenődött szépség barátnője praktikus, ám komoly bonyodalmakat rejtő tanácsot ad: béreljen fel egy pasit, és hitesse el mindenkivel a cégnél, hogy megállapodott. Ettől fogva megy is minden, mint a karikacsapás, mígnem beüt a mennykő.