A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi.

1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.

Századunk egyik legmegrázóbb katasztrófája sokszor megihlette már a filmeseket. A Titanic éjszakája volt a téma első nagyszabású feldolgozása és egyben - mindmáig - a legtényszerűbb. Walter Lord kiindulópontul szolgáló dokumentumregényét már nemzedékek olvasták ronggyá. Most, az új, romantikus filmváltozat világsikere után érdemes felidézni: mi is történt valójában...

1900. Valentin-nap: az ausztráliai Victoria állam neves és patinás Appleyard leánykollégiumának növendékei és tanári kara kirándulni indul a vidék turistalátványosságához, a Függő sziklának nevezett, egzotikus vulkáni képződményhez. A lányok egy fizikailag és pszichikailag egyaránt megterhelő kiránduláson vesznek részt vezetőnőjük (Rachel Roberts) kíséretében. A kis csoport úti célja a titokzatos Függő szikla, melynek légkörét az ősi pogány szellemiség határozza meg. A kirándulás során négy lány valami megmagyarázhatatlan, de mégis kézzelfogható erő hatása alá kerül... Négyük közül három eltűnik. Egyikőjük visszatér ugyan, de semmire sem emlékszik. Vajon mi történt velük?

Több éves afrikai kiküldetés után az Odone házaspár visszatér Amerikába az ötéves kisfiukkal. A kis Lorenzón hamarosan súlyos betegség jelei mutatkoznak. Kiderül, hogy adrenoleukodisztrófiában (ALD) szenved, a ritka és gyógyíthatatlan betegség az idegrendszerét támadta meg. Az orvosok szerint a kisfiúnak csak néhány éve van hátra. A szülei, Augusto és Michaela nem hajlandók beletörődni a helyzetbe, harcba kezdenek a betegség ellen. Az orvosok hitetlenkedése ellenére - némi szerencsével és annál is több szeretettel és kitartással - egy fantasztikus gyógyszerre találnak, amely segít a halálra ítélt Lorenzón.

1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

Waters hadnagy az elit kommandó katonája, akit Nigériába küldenek, hogy segítsen kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat. De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Kendricks doktornő ugyanis nem hajlandó elhagyni azokat a védenceit, akik nem követhetik Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy tagadja meg a parancsot, és egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba. Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi.

1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.

Bob Ladouceur, a legendás futballedző rendkívüli története. 151 győzelemből álló szériát ért el a De La Salle középiskola fiatal sztárjaival, ezzel pedig sporttörténelmet írtak Amerikában.

Három keresztény fogoly igaz története alapján, akik egy harmadik világbeli országban kivégzéssel néznek szembe.

Jack Friar nyomozó, aki ezúttal nem hivatalból ered egy tinédzser nyomába: barátja kérte arra, hogy találja meg az elcsatangolt kölyköt. Jack azonban a szökevény helyett egy bizarr bűnbandába botlik, akik épp egy bankrablásra készülnek. Jacket lefogják, túszul ejtik, és a bandavezér gyönyörű barátnőjét bízzák meg a férfi őrzésével, amíg végrehajtják a rablást, és eldöntik, hogy mit kezdjenek a váratlan szemtanúval...