Egy zsebtolvaj helyett a rendőrség a Csavargót veszi üldözőbe, aki bemenekül a cirkuszba. Az üldözési jelenet a közönség soraiban hatalmas tetszést arat, mindenki a "vicces embert" reklamálja. A cirkuszigazgatónak nem marad más választása, felfogadja a Csavargót a társulatába. A cirkusznak felmegy a szerencsecsillaga, de ettől még a Csavargónak és szerelmének, a kötéltáncosnőnek nem lesz jobb a sorsa. Legalábbis egy darabig. (Némafilm)

Hickoryville legbefolyásosabb emberei természetesen a Hickory család tagjai: Jim, a sheriff, és két jól megtermett fia, Leo és Olin. A legkisebb fiú, Harold, sem testfelépítésben, sem fellépésében nem tud bátyjai nyomdokaiba lépni.

Viktória királyné (Judi Dench), a világtörténelem egyik legerősebb asszonya összeroppan férje, a néhai Albert herceg (Oliver Kent) halála után. Családtagjai hiába vigasztalják, a gyászba és depresszióba süllyedt királynő elvesztette élete értelmét. Legbizalmasabb szolgája és lakája, a skót John Brown (Billy Connolly) az egyetlen, akinek bejárása van a királynőhöz. A kimért Brown-t a királyné nem csupán megtűri maga mellett, hanem elmélyül köztük a kölcsönös tiszteleten alapuló bizalmas és baráti kapcsolat. A család, az udvar és a politikusok nem nézik jó szemmel a pletykákra okot adó viszonyt, amely a monarchia válságával járhat.

Marie St. Clair egy vidéki kisvárosban tengeti egyhangú napjait. Zsarnok apja nem engedi, hogy élje az életét, még a szobája ajtaját is rázárja. Marie és szerelme, a szegény, de tehetséges festőművész Jean Millet elhatározzák, hogy megszöknek. A pályaudvaron beszélnek meg találkozót. Jean azonban nem érkezik meg időben, amit Marie úgy értelmez, hogy a fiú cserbenhagyta. Felül a párizsi vonatra egyedül. Egy évvel később találkozunk hősnőnkkel, aki most már a csillogó párizsi társaság központja és Pierre Revelnek, a gazdag és léha világfinak a barátnője. Ám hiába a pompa és a csillogás, Marie egyre magányosabbnak, egyre céltalanabbnak érzi az életét. Egy este társaságba hivatalos. Eltéved a lépcsőházban és egy másik lakásba kopogtat. Az ajtó feltárul, s hajdani szerelme, Jean Millet áll előtte. Mindkettőjükben feléled a múlt emléke.

A Jó tündérnek köszönhető, hogy a kedves, szorgalmas és meseszép Hamupipőke elmehetett a hercegi bálba és szegény, cselédsorban élő, mostohaanyját és gonosz mostohanővéreit kiszolgáló lányból igazi hercegnő lett! A mese véget ért, a szerelmesek boldogan éltek, míg... ...míg fel nem bukkant a színen ismét a gonosz mostoha, aki ördögi tervet eszelt ki, hogy bosszút álljon Hamupipőkén! A mostoha egy olyan varázsigére lel, amely visszafordítja a Jó tündér összes jó cselekedetét. Visszatér a múlt, Hamupipőke újra szegény mostohalány, nincs többé szép ruha, hintó és nincsenek paripák, nincs tehát esélye Hamupipőkének arra, hogy megjelenjen az esti bálon. Elmúlt a varázslat, hogyan lesz ebből tündérmese? Mit tesz most Hamupipőke? A történet új része választ ad a kérdésekre.

Alfred Hitchcock egyik korai filmje mesteri melodráma, melyben az a gyakori élethelyzet fordul elő, hogy két férfi ugyanazt a nőt szereti. Jelen esetben egy halász és egy ügyvédjelölt imádják gyerekkoruk óta ugyanazt a "kis szőkét".

Paige, a wisconsini lány és Edvard, a dán herceg mára boldog uralkodói pár, s mint király és királyné a mézesheteiket szeretnék eltölteni a festői szépségű Belaviában. Igazi romantikus nászutat terveznek a gyönyörű havasi tájakon és a varázslatos hangulatú erdőkben rejtező ősi várak vidékén. A mézesheteket azonban megzavarja a hír, hogy Polonius, a miniszterelnök - óriási olajprofit reményében - kietlen pusztasággá akarja változtatni a gyönyörű Belaviát. Ráadásul Eddie rendkívül féltékeny lesz, amikor feltűnik Scott, Paige exbarátja.