A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.
A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.
A "Cherbourg-i esernyők" egy bolt, amelyet egy özvegyasszony vezet eladósorban lévő lányával, Genevieve-vel. Szolid kis bolt, szolid életvitel. A lány szerelmes, már megtalálta választottját Guy személyében. Édesanyja persze ellenzi ezt a házasságot, mert a fiú nem jómódú, egyébként is katonának viszik. Más tervei vannak leánya jövőjét illetően...
Market Garden hadművelet, 1944. szeptember. A szövetségesek megkíséreltek elfoglalni több stratégiailag fontos hidat Hollandiában a német vonalak áttörésének reményében.
A szerelmi történet a hatvanas évek Amerikájában játszódik, mikor a világon Beatles-láz hódít, az USA-ban pedig fiatal aktivisták küzdenek a Vietnami háború ellen. A történet főszereplője Jude, az angol dokkmunkás az USA-ba utazik, hogy rátaláljon apjára. Miután megérkezik, beleszeret egy amerikai lányba, akivel beáll a békepárti aktivisták közé, mikor Max-et, a lány bátyját elküldik a Vietnami háborúba.
1953-at írunk, amikor a televíziózás még gyerekcipőben jár és amikor a neves tévés hírszerkesztő, Edward R. Murrow (David Strathairn), egy népszerű ismeretterjesztő hírműsort vezet a CBS csatornán. Emellett Fred Friendly (George Clooney) producerrel karöltve egy napi híreket közlő műsort is irányít. A CBS TV szerkesztőségében állandó nyüzsgés van, Murrow munkáját elhivatott csapat támogatja, melynek tagjai később legendás hírnévre tesznek szert a szakmában, most azonban még karrierjük kezdetén állnak.
Deborah E. Lipstadt amerikai történésznek bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.
Frances Farmer már egyetemista korában filmes és színházi karrierről álmodozik. 1936-ban első szerepe azonnal hatalmas sikert arat. A gyönyörű, tehetséges és intelligens lány meghódítja a Broadwayt és a mozik világát. A siker ellenére problémás, önpusztító szerelemi viszonyba keveredik és egyre gyakrabban nyúl az alkoholhoz. A negyvenes évek elején a sajtó a nő bírósági ügyeitől hangos. Családja, főleg zsarnoki édesanyja nem tűri tovább lánya botrányos viselkedését. Végül elmebetegségére hivatkozva gyámhatóság alá kerül. A következő éveket különböző elmegyógyintézetekben tölti, folyamatosan harcolva függetlenségért. Az ötvenes évek végén az eltökélt Frances úgy dönt, visszatér a rivalda fénybe. Vajon a nehéz sorsú színésznő sikerrel fog járni?
A híres életrajz írónő (és macskabarát) Lee Israel igaz története, aki a '70-es '80-as években olyan hírességek életéről írt, mint Katherine Hepburn, Tallulah Bankhead, Estee Lauder és az újságíró Dorothy Kilgallen. Mikor Lee írásait már nem akarják kiadni, mert nem tart lépést a változó ízléssel, alkotó képességeit megtévesztésre kezdi használni, amiben hűséges barátja Jack támogatja.
Egyedül neveli két gyermekét a középkorú Rachel a Kennedy-korszak Amerikájában. A nő szenvedélyes egyéniség, erős, önérvényesítő jellem. Szüksége is van erre, hiszen keményen meg kell küzdenie a mindennapi megélhetésért. Emellett nap mint nap reménytelen harcot kell folytatnia a nehezen nevelhető tinédzser lányával. A férfiak állandóan ostromolják Rachelt, akinek ha tönkremegy a kapcsolata, szedi a sátorfáját, és két lányával új lakóhelyet keres. Eddig tizennyolcszor költözött. Az öregség ellen a változtatással harcol, és nem veszi észre, hogy mindkét lánya igazi családra, biztonságra vágyik.
Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”
A négy rámenős, nagyszájú, nagyvárosi barátnő közül Carrie már régen nem rovatot, hanem könyvet ír. Amúgy stabil kapcsolatban él Biggel. Charlotte valóra váltotta álmait. A férjével boldogan és büszkén neveli az adoptált kislányát. Meglepő, de Samantha, a csábító hódító monogám kapcsolatban él Los Angelesben, színész barátjával. Miközben a barátnői egymás után férjhez mennek és gyereket szülnek, ő úgy érzi, mindenből kimarad. Miranda is úgy érzi, hogy távol került imádott Manhattanjétől. Bár csodálatos élete - férje és kisfia - van, kisgyermekes anyaként teljesen kimerült.
Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.
A csinos és fiatal Helen Harris olyan életet él, amilyenrõl minden lány álmodozik: Manhattan legmenõbb divatügynökségénél dolgozik, karrierje töretlen, napközben divatbemutatókon pózól fontos embereknek, éjszakáit pedig a város legfelkapottabb klubjaiban tölti. Egy váratlan telefonhívás azonban mindent megváltoztat. Helen döbbenten értesül arról, hogy nõvére és sógora egy balesetben meghaltak és három árvát hagytak maguk után. A 15 éves Audrey, a tízéves Kenny és az ötéves Sarah, ezek után Helen nénihez költözik. Az élettõl elkényeztetett nõnek vajon sikerül megállnia a helyét anyaként úgy, hogy a karrierjének se mondjon búcsút?
Az itt bemutatott filmet mértékadó helyen a filmtörténelem egyik kimagaslóan erotikus, ha nem a legerotikusabb filmjének értékelték. Természetesen ennek megítéléséhez időben a hetvenes évekig kell visszamennünk, amikor a francia Just Jaeckin rendező az „Emmanuelle” 1974. évi elsöprő sikerén felbuzdulva elkészítette a Pauline Réage (vagyis Dominique Aury) botránykönyvén alapuló „The Story of O”-t. A címszerepet a gyönyörű Corinne Clery-re (O) osztotta. A címben szereplő kalandok leginkább két férfihez (Rene és Sir Stephen) fűződő intim és szado-mazochista kapcsolatát mutatják be némi leszbikus epizóddal fűszerezve. A történet lényege az, hogy O milyen mértékben képes alávetnie magát szerelmei képtelen, megalázó és brutalitásba torkolló beteges akaratának. Ez leginkább a Sir Stephennel való szenvedélyes viszony közben domborodik ki,