Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.

Egy sorozatgyilkos a híres amszterdami csatornáknál csap le áldozataira. A kegyetlen gyilkosságok az egész várost rettegésben tartják, annál is inkább, mert alig van nyom, amelyen a rendőrség elindulhat. Legjobb nyomozójukat küldik a tettes felkutatására, de a sokat tapasztalt felügyelő nem nagyon jut előre. Ráadásul nem is sejti, hogy új barátnője és tizenkétéves lánya közelebb jutott a megoldáshoz, mint ő maga.

1994 októberében három főiskolás belevág, hogy filmet csináljon a hírhedt Blair-i boszorkányról, akinek szelleme állítólag már kétszáz éve kísért a környéken. A három fiatal nyom nélkül eltűnik az erdőben, ám a kamera egy év múlva előkerült, benne a hátborzongató filmfelvétellel. Napjaink legnépszerűbb kultuszfilmjét 35 ezer dolláros amatőr költségvetésből forgatták és hihetetlen sikert aratott előbb Amerikában, majd az egész világon - és bevétele csak az amerikai mozikban meghaladta a 140 millió dollárt.

Három férfi is szerelmes a fiatal szoprán énekesnő Christine-be: a zenekari hegedűs Claudin, a bariton énekes, Anatole és Raoul rendőrfelügyelő. A szegény Claudin, aki minden megkeresett pénzét Christine taníttatására költi (a lány tudta nélkül), egy nap elveszti állását, mert megfájdul a keze. Titokban abban reménykedik, hogy egyszer színpadra kerül fióknak komponált darabja, melyben Christine játssza majd a főszerepet. Egy nap Claudin rádöbben, hogy történetét elrabolták, és dühében megöli a gazember impresszáriót, ám a dulakodás közben az impresszárió felesége savat önt az arcára.

Karen (Sarah Michelle Gellar) szociális munkásnak készül, s cserediákként tanul Japánban. A lány mit sem sejtve elvállalja, hogy helyettesít egy nővért, aki aznap nem jelent meg a házban, ahol dolgoznia kellett volna. Mikor Karen megérkezik a megadott címre, a házban - amely elhagyatottnak, üresnek és valahogy rendetlennek, feldúltnak tűnik - egy idős amerikai asszonyt talál, Emmát, aki a teljes katatónia állapotában van. Ahogy a merevgörcsben szenvedő nőt próbálja ellátni, Karen kaparászás hangjait hallja az emeletről. S mikor utánajár a dolognak, olyan természetfeletti borzalommal találja magát szemben, amit legrosszabb rémálmaiban sem tudott volna elképzelni.

Aubrey Davis (Amber Tamblyn) megtudja, hogy a nővére, Karen (Sarah Michelle Gellar) kórházba került Japánban, ráadásul gyilkossággal vádolják. Aubrey Tokióba utazik, ahol egy fotóriporter nagy veszélyre figyelmezteti. A leégett házban Karent valami titokzatos és veszélyes átok kerítette hatalmába, ami megfertőz mindenkit.