Havernak ugyan szuper, csak kicsit nehézkes és túl nagy... Szimpatikus, rajzfilmben elmesélt történet az őrült ötvenes évekről, amikor Amerika félt minden lehetséges szovjet fegyvertől. Közben pedig várták az UFÓ-kat, nézték a tévét és hallgatták a rock 'n rollt... 1958: óriási vasdarab csapódik be közel Rockwell városához. Annie egyedül él fantáziadús kisfiával, Hogarth-al. A városban egy halász valami vízben fekvő fémemberről mesél. Hogarth az egyetlen, aki elhiszi a robot létezését. Addig kutat, míg megtalálja és feléleszti a fémóriást. Az előítélettel rendelkező emberek egyre jobban félnek a közelgő veszélytől. Hogarth be akarja bizonyítani, hogy nyakigláb új barátja nem rossz szándékú...
Bennell orvos értesíti a rendőrséget, hogy iszonyú változásokra figyelt fel: egyre több betege válik részvétlen és érzéketlen emberré, bár külsőleg semmit sem változott. Azt is megfigyelte, hogy éjszaka Földön kívüli "testrablók" hatalmukba kerítik az emberi testeket, de nem lát semmi módot az elembertelenedett lények elpusztítására. A rendőrségen azonban sehogyan sem akarnak hitelt adni az orvos szavainak.
Egy meteorbecsapódás után kozmikus mikroorganizmusok támadják meg a Földet. Csak egy dologhoz értenek, de ahhoz remekül: kísérteties pontossággal tudnak külsőleg leutánozni bármely emberi lényt. Matthew Bennell csodálkozva észleli, hogy legjobb ismerősei sorra megváltoznak - mintha csak kicserélték volna őket. És úgy tűnik, egyre többen vannak az idegen akarat hatása alatt álló bábok és egyre kevesebben a valódi emberek. Lassan már senki sem bízhat senkiben, ám a támadást mégis meg kell állítani. Bennell megpróbál a titok végére járni.
Egy kegyetlen űrcsata során egy lakatlan, idegen bolygóra zuhan egy katona, és ellensége, a gyík-szerű drakóni lény. A felszínen folytatódik a küzdelem. A csúcstechnika helyett azonban az ősi hadviselés szabályai szerint támadnak egymásra a felek. Az idegen marad alul a küzdelemben, de halála előtt még életet ad egy kis utódnak. Az ember egyedül marad az idegen világban, ellensége, egy idegen, gyermekével. A férfi új társával, a szokatlanul gyorsan cseperedő drakón-utóddal együtt próbálja átvészelni az időt, amíg a mentőcsapatok megérkeznek... Wolfgang Petersen (Das Boot, Viharzóna) első amerikai filmje igazi kamaradarab, amelyet az ínyenc sci-fi rajongók a műfaj egyik filmes alapművének tartanak!
Joe halálos beteg, s egyetlen szórakozása, hogy két nyugdíjas cimborájával belopózik a szomszédos ház medencéjébe fürdeni. Kezdetben nem is sejtik, hogy a medencében lévő különös gubók milyen hatással vannak rájuk, ám amikor kiderül, hogy Joe tökéletesen meggyógyult, s mindkét cimborája egészségesebb, mint valaha, gyanakodni kezdenek. Véletlenül felfedezik, hogy a gubók gazdái egy másik bolygóról jöttek vissza tízezer éve itthagyott társaikért. A két csapat összebarátkozik, ám a szebb életre vágyó nyugdíjasok hamarosan súlyos választás elé kerülnek...
Alex Rogan vándor életmódot folytat édesanyjával egy lakókocsi fedélzetén szerte az országban. Az utolsó csillagharcos című játékot játssza naphosszat. Egyszer csak megüti a felső ponthatárt és megjelenik előtte egy furcsa ember. Centauri utazásra hívja Alexet, aki elfogadja az ajánlatot. Amikor elrepülnek, Alex rájön, hogy a Rylos bolygó felé szállnak, ahol pilótákat képeznek ki a csillagközi háborúra Xur ellen. Alexet azonban hazaküldik, amint kiderül, hogy véletlenül sorozták be. Xur emberei felrobbantják az indítópályákat, így Alexnek mégiscsak vissza kell térnie a seregbe, mint az utolsó csillagharcos...
Mint oly sok mai középiskola, a Herrington High felett is elszállt az idő. Koszosak a falak, könyvei idejétmúltak, tanárai kiégtek. Nincs pénz tanulmányi kirándulásra, új számítógépekre vagy a színjátszócsoport musical - bemutatójára. A zsibongó folyosóin mégis Amerika jövője vibrál: magányosok, nagymenők, drogosok, okosok és focisok. Mint minden tinédzser, ők is küszködnek a szüleikkel, tanáraikkal, no és persze a hormonjaikkal. De a Herrington High diákjai most olyan kihívással szembesülnek, ami minden képzeletüket felülmúlja...
Ben, Wolfgang és Darren nagyon jó barátok. Az utóbbi időben Ben igen furcsa álmokat látott, amelyben olyan elektronikai szerkezetek terveit látja, amiket egyáltalán nem ért. Miután Darrennek is mesél álmairól, ketten elhatározzák, hogy beszélnek Wolfganggal, aki az iskolában a leginkább ért az effajta dolgokhoz. Wolfgang rövid kutatás után rájön, hogy a szerkezet, amit Ben álmában látott egy különleges energiaforrás és motor, aminek felhasználásával űrhajót lehet építeni.
Földönkívüliek szállnak le a Földre azzal a szándékkal, hogy tanulmányozzák a földiek életét és tulajdonságait. Veszélyt ugyan nem jelentenek, de hatalmas fölfordulást hoznak St. Tropez városának nyugodt életébe. A lények ugyanis megpróbálnak elvegyülni, s ezért felveszik az emberek, többek között a csendőrök alakját, amiből számtalan mulatságos galiba adódik.
Minden Muppet egyedülálló a maga nemében - ez nem is kérdéses. Gonzó azonban annyira különc, hogy hozzá még hasonlatos sincs kerek e Földön. Ennek azonban egyáltalán nem örül, hiszen nagyon magányos így élni. Mégis már-már beletörődne ebbe a sorscsapásba, de akkor kiderül, hogy neki is vannak rokonai csak elég távoliak, akik most látogatóba jönnek - nem máshonnan, mint a világűrből. Ám amint kitudódik a hír, egy titkos kormányügynökség elfogja Gonzót, hogy valamilyen módon a maga céljára fordítsa a helyzetet, és piszkos kis terveihez használja fel Gonzó rokonait. Élükön Miss Röfivel és Brekivel a Muppetekre marad a feladat, hogy biztosítsák a terepet Gonzó retyerutyájának fogadásához, és hogy a jámbor űrlényeket megmentsék a gonosz földlakóktól.
Virginia államban eltűnik a Szövetségi Nyomozó Iroda egyik embere. A hatóság Mulder és Scully ügynök segítségét kérni. A bűntényt ugyanis olyan különös, megmagyarázhatatlan jelenségek kísérik, amelyekre talán egyedül csak a paranormális esetekben jártas ügynökök képesek választ adni. Egy bukott pap azt állítja, hogy látomása volt. A lelki szemei előtt megjelent az eltűnt, ám ott, ahova az ügynököket vezeti, más áldozatok testrészeit találják. Mulder és Scully hamarosan hátborzongató orvosi kísérlet nyomaira bukkan.
2999-ben járunk. Négy naprendszerre és három generációra a Földtől található egy magasan fejlett, tisztán férfiakból álló életforma. A kihalás szélére sodródott hímneműek mentőexpedícióra küldik a Föld nevű bolygóra Haroldot, azzal a feladattal, hogy csábítson el és termékenyítsen meg egy földi nőt a fajfenntartás érdekében. Nem is sejti, hogy a fél galaxis átutazása gyerekjáték volt azokhoz a bonyodalmakhoz képest, amikkel egy ilyen feladat teljesítése jár. Mert becsajozni még egy földlakónak se mindig egyszerű. Hát még egy földönkívülinek. Nincs jó dumája, a modora csapnivaló, és ráadásul, ha izgatottá válik, a lába között valami bizarr dolog berregni kezd.
Az Úr 1345. esztendejében a vitéz brit lovag, Sir Roger kereszteshadat toboroz, mert hírül veszi, hogy a szaracénok igencsak morzsolgatják Jeruzsálemet. Ám mielőtt a derék had útnak eredhetne a Szentföldre, ijesztő dolog történik: egy űrhajó érkezik, melynek utasai rabsorba akarják vetni az emberiséget! Sir Roger és lovagjai persze azonnal elfoglalják az űrhajót, ám tudatlanságukban a Jeruzsálem helyett a galaxis másik végében kötnek ki. A szuperintelligens Wersgor Birodalom hamarosan megtapasztalja az angol lovagok primitív, de annál hatékonyabb harcmodorát.
Nem, szó sincs tréfáról: a 9-es terv az űrből című filmet tényleg minden idők legrosszabb mozgóképes alkotásának kiáltották ki, ami nem is csoda: minden idők legrosszabb rendezője, a halhatatlan Edward D. Wood Jr. bábáskodott felette. A filmben minden megvan, ami méltóvá teszi a megtisztelő címre: jó pár nem-éppen-különleges effektus, szaténblúzban feszítő ufók, madzagon le-felrángatott repülő csészealjak, melyek a kilencedik gyilkos tervvel igyekeznek meghódítani a Földet (hiszen az első nyolc terv befuccsolt), zombik hadserege (vagyis valójában háromé), és végül, de nem utolsó sorban Lugosi Béla felülmúlhatatlan utolsó alakítása (akinek szerepére halála után a rendező masszőre ugrott be). Ez a valóban páratlanul egyedi film, Ed Wood Aranypolgára, valójában himnusz mindazokhoz, akik valaha is megpróbáltak létrehozni valami igazán értelmeset és maradandót- ám végül bődületesen mellényúltak.