Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.
Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman
1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....
Truffaut egy film forgatásáról készített filmet, de nemcsak a forgatás nehézségeit mutatja be, hanem szól az emberi kapcsolatokról, amelyek a filmkészítők között alakulnak ki és szűnnek meg. A filmrendező Ferrand a Bemutatom Pamelát című filmjét forgatja. A főszereplő idegösszeroppanásból épült fel, az egyik színész állandóan részeg, emellett a történetben szerelmi bonyodalom, féltékenység és ármánykodás is fellelhető. Truffaut a film a filmben ötlettel a forgatás folyamatát akarta közelről megmutatni. A film erénye, hogy az ábrázolt nehézségek ellenére is derűs képet fest a filmvilág mindennapjairól.
Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.
Ben, az egykor szebb napokat látott hollywoodi forgatókönyvíróból lecsúszott alkoholista válik. Egyik utolsó tiszta pillanatában eldönti, hogy felégetve maga körül mindent, búcsút mond addigi életének és Las Vegas-ban halálra issza magát. Azonban öngyilkossági kísérlete során rátalál egy prostituált személyében álmai asszonyára, akivel kölcsönösen szükségük van egymásra. Noha sorsuk és megváltó szerelmük túl későn talál egymásra, földi létük utolsó állomásán megtanulják, hogy a legfontosabb dolog az élet szeretete és a halál tisztelete.
Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját. A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció nem a tervek szerint alakul.
Hollywood az ötvenes évek elején. Az Amerika ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szorgosan munkálkodik. Ennek eredményeként a legtehetségesebb filmalkotók, forgatókönyvírók feketelistára kerülnek. Csak úgy tudnak dolgozni, ha találnak maguk helyett egy "négert", aki a nevét adja munkáikhoz. S itt lép színre hősünk. Jóllehet szinte írástudatlan, jó pénzért szívesen bérbe adja jól csengő nevét az állástalan íróknak.
Wendy sikertelen drámaíró. Ám nemcsak az írás megy nehezen, a magánélete is csődtömeg. Szerelmi életét egyedül a szexéhes szomszéddal töltött kósza éjszakák jelentik. A testvérével is megromlott a kapcsolata. Wendy úgy tudja, Jon sikeres író, egyetemi tanár. Pedig Jon is rossz passzban van: alkotói válságban szenved és a barátnője is ott akarja hagyni. A két testvér megtudja, hogy az édesapjuk betegsége súlyosbodott, ráadásul meghalt a barátnője, aki eddig gondját viselte. Arizonába utaznak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.
Hat ember találkozik egymással a múlt század elején egy vidéki kúriában. A tulajdonos Andrew hóbortos feltaláló, a felesége Adrian viszont boldogtalan. Mindenük megvan, ami kell, csak az ágyban nem úgy mennek a dolgok. Hozzájuk érkezik egy hétvégére Adrian nagybátyja Londonból. Leopold arra készül, hogy feleségül veszi a fiatal Arielt, aki annak idején összejött Andrew-val, aki persze mindent tagad a féltékeny felesége előtt. Végül betoppan Andrew legjobb barátja is, Maxwell, a nőcsábász orvos, oldalán egy csinos ápolónővel, aki mellesleg a saját neméhez vonzódik. Az év leghosszabb napján elszabadulnak az érzelmek.
Az igazság csak akkor létezik, ha kiderül. Bobby Earl fejében nyolc éve létezik, de senki sem hallgat rá. Azt állítja magáról, hogy ártatlan. Villamosszék általi halálra ítélték egy lány meggyilkolása miatt. Utolsó erejével kapcsolatot teremt Amerika egyik leghíresebb jogászprofesszorával, Paul Armstronggal és a segítségét kéri. Armstrong professzor újra tanulmányozza az esetet, és talál néhány félremagyarázott bizonyítékot.
Filozofikus burleszk egy megszállott természettudósról, Nathanról (Tim Robbins) és furcsa feleségéről, Lila-ról (Patricia Arquette), akik egy nap az erdőben sétálva vademberre (Rhyas Ifans) bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, elnevezik Puffnak, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt. A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül Puff ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni.
Viktor Taransky rendező (Al Pacino) rátalál álmai színésznőjére. Simone gyönyörű, tehetséges és kolléganőivel ellentétben még engedelmes is. Csak egyetlen, apró hiányossága van: valójában nem létezik. A hölgy ugyanis egy buggyant számítógépes programozó kreálmánya. Ám ez Taranskyt nem akadályozza meg abban, hogy a végletekig kiaknázza újdonsült sztárja fáradhatatlanságát és elnyűhetetlenségét. A rendezőnek persze mindent el kell követnie annak érdekében, hogy titka ki ne tudódjon. A feladat pedig mind nehezebbé válik, ahogy üdvöskéje egyre másra aratja hihetetlen sikereit.
Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.
Ben elkeseredett mozis producer, akinek csillaga leáldozóban van, s megpróbálja túlélni a forgatást egy tébolyult rendező, egy pofátlan színész és egy semmihez sem értő executive csapatában. Mindezek felett a második házassága is éppen a tönk szélén áll.