Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.

Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan az életről akar írni, de nem is ismeri. John élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmre való. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs.

Amikor egy civakodó házaspár Olaszországba utazik, hogy átvegyék örökölt birtokukat, kísértések és megpróbáltatások várnak rájuk. Végül mindketten olyan meghatározó átalakuláson mennek keresztül a helyi emberek és életkörülmények hatására, hogy új fogadalmat tesznek egymásnak.

Prágában járunk, a vasfüggöny még tartja magát. Louka, a zenész a nőbolond agglegények boldog és felelőtlen életét éli. Anyagi téren azonban már korántsem áll olyan jól, mint nőügyekben. Ezért egyezik bele, hogy pénzért névházasságot kössön egy ismeretlen orosz nővel, akinek csehszlovák útlevélre van szüksége. A házasság megköttetik: csakhogy Louka számításába apróbb hiba csúszik. "Felesége" ugyanis megszökik, s neki csupán egy kis csomagot hagy emlékül: kisfiát, Kolját. A megrögzött cseh szívtipró meg a gondjaira bízott pöttöm orosz mulatságos, megható kalandjaihoz az 1989-as év eseményei meg az örökké csodálatos Prága szolgáltatnak hátteret.

A rendező előző filmje, a Szerelemre hangolva két házasember, Mr. Chow és Mrs. Chan keserédes, soha be nem teljesedő szerelmi románcát mesélte el. A történet folytatásában a 2046. számú hotelszobában Mr. Chow könyvet ír egy vonatról, amely a jövőbe, 2046-ba repíti utasait, ahol azok állítólag megtalálják elveszett emlékeiket. Hogy az utazás mennyire sikeres, senki nem tudja, mert még egyetlen ember sem tért vissza. Most azonban valaki visszatér. Ott járt 2046-ban, és úgy döntött, visszajön, hogy változtasson a múltján. (port.hu)

Amikor egy felelőtlen és gyerekszerű apának megtiltják, hogy lássa a gyerekeit, nőnek álcázza magát, és házvezetőnői állásra jelentkezik volt feleségéhez. A masszív matróna álcája nála is jótékony hatást fejt ki... de meddig bírja ezt.

Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"

Ray és felesége megelégelte már a gyors, lüktető városi életet. Úgy döntenek, hátat fordítanak a nagyvárosnak, hogy vidéki gazdálkodóként boldoguljanak ezentúl.A család valóban megtalálja a boldogságot. Ray büszkén áll kukorica-ültetvénye közepén, amikor egy napon különös hangot hall: Ha megépíted, eljön hozzád! A testetlen hang sugallatára Ray egy baseball-pályát vág az ültetvény közepébe és elképedve nézi végig, amint a pályán megjelenik Shoeless Joe Jackson, az 1920-as évek legendás baseball-játékosának szelleme, akit egy botrány miatt pályája csúcsán tiltottak el egész életére a játéktól. A csoda azonban itt még nem ért véget. Napról napra többen érkeznek egy titokzatos dimenzióból a pályára, amelyen úgy tűnik egy második esélyt kapnak mindazok, akik életükben nem érhették el céljaikat, mert áldozatot vállaltak...

Mihez kezd egy medvebocs, ha elveszítette a mamáját? Milyen önfeledten gurulni lefelé a domboldalon, virágokkal játszadozni, mérges gombától hallucinálni? Hogyan kell táplálékot szerezni, megküzdeni az életért, megismerni a veszélyeket? Ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat egy izgalmas, megható és gyönyörű képekben megkomponált dramatikus természetfilmben. A filmben igazi állatok a főszereplők, akik a túlélésért küzdenek a vadonban. Történetünkben az ember, a vadász pedig talán felismeri a titkot, hogy nagyobb mámort jelent élve hagyni, mint ölni. Jean-Jacques Annaud, a számos, élményt nyújtó mozifilm rendezője (A szerető, A rózsa neve, Ellenség a kapuknál) több mint 4 évig dolgozott ezen a természetfilmen, és a következőket mondta egy interjúban: "Azt szeretném elérni ezzel a filmmel, hogy az emberek becsüljék ezeket az abszolút bűbájos teremtményeket, akik érzelmekkel, véleménnyel, barátokkal és intelligenciával rendelkeznek."

A William S. Burroughs híres regénye alapján készült film klasszikus horrortörténet, mely műfaja minden szükséges elemét felvonultatja. A dolog pikantériája, hogy a cselekmény sok olyan elemet tartalmaz, amely visszacseng a regény szerzőjének életéből. A történet 1953-ban játszódik. Egy New Yorkban élő sikertelen író arra kényszerül, hogy pornográf regényekkel próbáljon meg pénzhez jutni, miközben tisztes kenyérkereső foglalkozása a rovarirtás. Felesége nemcsak őrült és kábítószerfüggő, de sajnos egy idő után a férje által használt rovarölőpor rabja lesz. Az érzelemmentes, élő halott férj és az eszelős asszony egy este partit adnak. A Tell Vilmostól ellesett attrakció azonban rosszul sül el.

1976, Manchester. Tony Wilson, a Cambridge-ben végzett ambíciózus tévétudósító egy Sex Pistols koncertélmény hatására néhány barátjával úgy határoz, saját lemezcéget hoz létre. A Factory Records hamarosan a korszak legjelentősebbé váló zenészeivel köt lemezszerződéseket, köztük olyan nevekkel, mint a Joy Divison, a James, majd a Happy Mondays. A film a 90-es évek nyitányáig követi Wilson pályáját, a Factory első sikereitől a legendás Hacienda klub megnyitásán át egészen az egyre súlyosabb magánéleti és szakmai kudarcokig.

Deborah E. Lipstadt amerikai történésznek bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.

Karácsony este a rádióban egy talk-show műsorvezetője álmokról, vágyakról, kívánságokról kérdezi a hallgatókat. Egy seattle-i kisfiú betelefonál és az édesapjának kér segítséget, aki felesége halála óta magányosan neveli őt. Annie-t, a bájos, házasság előtt álló lányt, aki autóvezetés közben a rádió éjszakai műsorát hallgatja, valósággal elvarázsolják a kisfiú és az édesapa megindító szavai. A messzi távolból úgy érzi, épp a nagy ő hangját hallja a rádió hullámhosszán. Elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, elindul és megkeresi az ismeretlent, akiben felismerni vélte az "igazit".

A hotel jazz-zenekarának dobosa heves civakodást rendez a híres színésznővel, akit másnap holtan találnak a tengerparton. A holttest mellett egy férfi kabát öve, feltehetőleg a gyilkos eszköz... A fiatalember - Robert Tisdall - aki rátalált, ugyancsak kapcsolatban volt az asszonnyal, ezért elsőként őt gyanúsítják, mert a kabát akár az övé is lehetne. A filmsztár meggyilkolásával vádolt Tisdall megszökik a rendőrfőnök leányának segítségével, hogy megkeresse a gyilkost.

Phileas Fogg, az angol arisztokrácia díszpéldánya, fogadást köt kártyapartnereivel, hogy 80 nap alatt megkerüli a Földet. Még aznap éjszaka útnak indul inasával, a francia Jean Passepartout-val. A véletlenek különleges egybeesése folytán előző nap valaki kirabolta a Nemzeti Bankot, ezért a gyanú a sebtében távozó Phileas Foggra terelődik. A bank magándetektívet küld a nyomába, Fix személyében. A világkörüli út - ezernyi kalandjával - szárazföldön, vízen, a szerelem szárnyán - elkezdődik.

A magas rangú szovjet hírszerzőtiszt családjával turistaúton van az Egyesült Államokban, és úgy döntenek, hogy nem térnek haza, hanem menedéket kérnek. A francia hírszerzés értesül először az esetről, és megbízzák André Deveraux-t, hogy nyomozza ki a tiszt hollétét.