A neves zeneszerző, John Russell egy balesetben elveszti feleségét és kislányát. Emlékei elől New Yorkból Seattle-be költözik, régi iskolájában kezd tanítani, és egy városszéli, kissé elhanyagolt házba költözik be, amelyet a helyi várostörténeti társaság egyik tagja, Claire Norman ajánl neki. Johnnak jót tesz a költözés, jól érzi magát távol a nyüzsgéstől, még a zeneszerzéshez is megjön az ihlete, és komponál is egy új, szentimentális dallamot. Hamarosan azonban rémálmok kezdik gyötörni a balesetről, amelyben elvesztette szeretteit, és különös hangokat hall a ház felső szintjéről, melyeket követve egy sötét padlásszobába vezető rejtekajtóra bukkan. A padláson egy gyerektolókocsit, egy gyerekágyat és egy kis zenedobozt talál, amely ugyanazt a szentimentális dallamot játssza, amelyet korábban ő a zongorán. Nyomozni kezd, és megtudja, hogy 1909-ben egy kislány élt ugyanebben a házban, és őt is ugyanúgy halálos baleset érte, mint a saját lányát...
Albert minden esztendőben befizeti lányát egy európai országba történő utazásra. A tizenhetedik születésnapjára svédországi utat választ, hogy felkutassák a híres viking, Johannes Öberg elveszett kincsének nyomát. Amikor megérkeznek a kibérelt házba, azt már Anika és Christine elfoglalta. A négyes végül úgy dönt, hogy megosztoznak a helyen, ami Albertet felzaklatja, Jeanne-t viszont felvillanyozza. A kényszerű együttlét különös hatással van mindnyájukra, arra ösztönzi a négy embert, hogy újragondolja az életét. Az utazásról mindannyian mélyen megváltozva térnek haza