A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

A 3. világháború következményeként lerombolt Párizsban a túlélők a Palais de Chaillot galéria alá kényszerültek. A túlélők kifejlesztették az időutazást annak reményében, hogy visszaállíthatják a háború előtti állapotokat a jelenben. Akit visszaküldtek – egy férfit – rab volt, akinek homályos emlékei voltak egy nőről, akit az orlyi reptéren látott, amint erőszakoskodnak vele. Újra és újra visszaküldték az időben, és ő újra és újra beszélt azzal a nővel, akiről az emlékei szólnak. A múltban tett látogatása sikeres volt, így a tudósok megkísérelték a jövőbe küldeni a férfit. Miután visszatért a jelenbe, halálra ítélték, de ő azt kérte, hogy hadd menjen vissza gyermekkora Orlyjába. Visszatért, és átélte azt, ami emlékeiben élt: ahogyan a reptéren megöltek egy férfit, aki egy nővel volt. Rájött, hogy saját magát látta felnőttként meghalni.

Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.

Truffaut egy film forgatásáról készített filmet, de nemcsak a forgatás nehézségeit mutatja be, hanem szól az emberi kapcsolatokról, amelyek a filmkészítők között alakulnak ki és szűnnek meg. A filmrendező Ferrand a Bemutatom Pamelát című filmjét forgatja. A főszereplő idegösszeroppanásból épült fel, az egyik színész állandóan részeg, emellett a történetben szerelmi bonyodalom, féltékenység és ármánykodás is fellelhető. Truffaut a film a filmben ötlettel a forgatás folyamatát akarta közelről megmutatni. A film erénye, hogy az ábrázolt nehézségek ellenére is derűs képet fest a filmvilág mindennapjairól.

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.

Antoine Doinel, miután leszerel a katonaságtól, felkeresi régi szerelmét, Christine-t. Munkát vállal egy szállodában, de onnan első nap kirúgják, így hát felcsap magándetektívnek.

A filmcselekmény keretét Maupassant két szerelmi történetéből vett motívumok alkotják, de Godard sok megállapítást sző a cselekménybe korának politikájáról, gazdaságáról, sokféle alakban, részben dokumentarista jelleggel. A film főhőse Paul, egy párizsi fiatalember, aki katonai szolgálatból lép ki "az életbe", egy erősen politikával áthatott világba, s beleszeret egy táncdalénekesnőbe, aki két másik lánnyal él együtt egy lakásban. A fiatalok közt feszült viszony alakul ki.

A film a németek megszállta Párizsban játszódik. Marion Steiner színésznő átvette zsidó férjétől a Montmartre színház igazgatását. Mindenki azt hiszi, hogy a férj Dél-Amerikába menekült, valójában a színház pincéjében rejtőzködik. Marion élelemmel látja el, ő viszont pontos utasításokat ad, hogy miként rendezze a színház új bemutatóját. A szépséges és megközelíthetetlen Marion közben halálosan beleszeret a társulat egyik új tagjába.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

Bernard békében él családjával, mígnem a szomszédságukba beköltözik Mathilde, akivel nyolc évvel korábban szenvedélyes szerelmet élt át. Találkozásuk lángra lobbantja a kihunytnak vélt érzelmeket. Ez tragédiához vezet, mert sem az együttélés, sem az újbóli elválás nem látszik számukra járható útnak. Mathilde megöli Bernard-t, azután önmagát.

1798-ban egy franciaországi erdőben vadászok egy 12 év körüli fiút találnak, aki vadember módjára él az erdőben. Beszélni nem tud, csak artikulátlanul kiáltozik, ruhátlanul járkál, gyökereket és makkot eszik. Miután rátalálnak, a Süketnémák Intézetébe viszik és Dr. Itard (François Truffaut) kezd el foglalkozni vele. A jólelkű orvos kollégáival ellentétben nem hajlandó elfogadni, hogy a gyermek szellemi fogyatékos. És mivel szenvedélyesen érdekli, hogy milyen az az ember, aki saját fajtársaitól elszakítva a civilizáció hatásaitól érintetlenül töltötte el élete első éveit, magához veszi a fiút és személyesen törődik vele. Házvezetőnője segítségével, emberfeletti türelemmel és határtalan szeretettel próbálják védencüket, Victort ránevelni a civilizált viselkedésre.

A jövőben uralkodó elnyomó rendszer számára a legnagyobb veszélyt a könyvekben rejlő ismeretanyag rejti. A rendet a Tűzőrség vigyázza, amely könyörtelenül üldözi és megsemmisíti a szabad gondolkodás jelképeit. Guy Montag a Tűzőrség tagjaként nap mint nap részt vesz a rituális könyvégetéseken. Találkozik azonban a fiatal tanárnővel, Clarisse-szal, aki az életfelfogásával teljesen megbabonázza őt. Hatására kinyílik előtte a világ. A felesége azonban feljelenti Montagot. Ray Bradbury kisregényéből.

A Párizsból szülőfalujába visszatérő naív fiatalember, François rádöbben, hogy gyerekkori barátja alkoholista lett, a magánélete tönkrement, a házassága boldogtalan. Ezért, merő jóakaratból, nagypolgári öntudatától és lelkiismeretétől vezérelve, beavatkozik Serge életébe, s nem veszi észre, mennyi bajt és bánatot okoz...