Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
Egy hideg szombat reggel öt diák tölti büntetését az előkelő középiskola könyvtárában: a jó sportoló, a punk, az úrilány, a családi gondokkal küszködő tolvaj és az iskola esze, a csodagyerek. A nap folyamán ez az öt, szinte idegen ember ráébred arra, hogy sokkal több bennük a közös, mint azt valaha is álmodták. Alaposan megismerik egymás összes problémáját, de ami a legfontosabb, nagyon sokat tanulnak saját magukról. Az első, ami összehozza a társaságot, a megvetés, amit a dékánnal szemben éreznek, aki kimérte rájuk a büntetést. Kezdetben mindenkinek az idegeire megy a bezártság, és egymást kezdik gyötörni, ideiglenes szövetségeket képeznek, közös ellenséget keresnek, percről percre változik a csoport dinamikája. A nap folyamán mindannyian rájönnek arra, hogy ők is az előítéletek rabjai; s nemcsak szót érteni tanulnak meg a másikkal, hanem odafigyelni a másik problémáira is.
A 14 éves különc Balli a drogfüggő édesanyjával él egy romos házban. A tinédzser három hozzá hasonlóan különc sráccal barátkozik össze. A fiú életében először érzi azt, hogy tud kapcsolódni másokhoz, főleg a bandavezér fiúhoz, Addihoz. Addi a saját démonaival küzd és látomásai vannak. Az egyik látomása arra utal, hogy Balli brutális mostohaapját már nem lehet tovább tűrni, ezért a fiúk úgy döntenek, hogy itt az idő a cselekvésre, és bosszúállásra. A fiúk magukra hagyva felfedezik az agressziót és az erőszakot, de tanulnak a hűségről és a szeretetről is.
David és nővére, Jennifer egy baleset folytán az 50-es években játszódó, fekete-fehér tévésorozat világában találják magukat. Pleasantville tökéletes lakói többek között Bill Johnson, a jámbor büfés, Betty Parker, az elnyomott háziasszony, és George Parker, a családapa, akinek mindig igaza van. David és Jennifer, habár nagyon különbözőek, megjelenésükkel mindketten alaposan felkavarják az állóvizet...
Egy tizenkét éves fiú a vidámpark kívánsággépétől azt kéri, hogy legyen végre felnőtt. A csoda megtörténik: másnap reggel egy harmincas férfi bőrében találja magát. Anyja idegennek nézi, elzavarja a háztól, s neki meg kell állnia a saját lábán. Rövidesen egy játékgyár főmérnöke lesz, gyermeki lelkének köszönhetően óriási üzleti sikereket ér el.
Alex, a Paranoid Park nevű gördeszkás telep állandó látogatója véletlenül egy szörnyű baleset okozója lesz. A történtek vizuálisan is nagyon megviselik. Tudja ő is, hogy segítene ha megosztaná a titkát valakivel, mégis a hallgatás mellett dönt.
Mr. Jones egy rendkívül jóképű betege a fiatal pszichiáternőnek. A férfi a diagnózis szerint mániákus depresszióban szenved, ám ez mégsem teljesen igaz. Mr. Jones különös világban él, a múltjában titok lappang, melynek feltárásával a doktornő el tudja érni, hogy kibillentse őt a jelenlegi állapotából és vissza tudja nyerni régi önmagát. Leheletnyi románc a magánélet és a hivatás között húzódó ellentmondás tükrében.
Egy tizenkét éves városi kisfiú egy farmra költözik édesapjával a világ egyik legészakabbra fekvő vadasparkja közelébe, ahol Tommy összebarátkozik egy fogságban élő hiúzzal. Amikor a park vezetői úgy döntenek, hogy a hiúzt külföldre adják, Tommy szabadon engedi. A fogságban született és nevelkedett hiúz képtelen a vadonban való önálló életre, a visszailleszkedéséhez Tommy segítségére van szüksége. A faluban lincshangulat alakul ki. Mindenki retteg az elszabadult ragadozótól. A hatóságok és a rénszarvastenyésztők mindent megtesznek, hogy befogják a hiúzt, de ezt a veszélyt Tommy még sikeresen elhárítja. Ekkor azonban egy orvvadász vág neki a havasoknak, hogy elfogja a vadállatot: kíméletlen hajsza veszi kezdetét, melynek során a fiú és a hiúz az életükért küzdenek.