A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...
John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.
Hat évesen a mindenkit elkápráztató Baby Jane a Hudson család szeme fénye. Az évek múltjával azonban Jane varázsa elhalványul az időközben gyönyörű filmsztárrá cseperedő nővére, Blanche árnyékában. Blanche jó testvér módjára minden filmjénél kiharcolja, hogy elfeledett húgának is jusson szerep, bár a felnőtt Jane már korántsem olyan "ennivaló", mint annak idején. Blanche karrierjének csúcsán egy titokzatos baleset következtében egész életére nyomorékká válik. Élete hátralevő részét magányosan tölti húga áldozatos felügyelete és gondoskodása mellett. Az önfeláldozó ápolás leple alatt azonban Jane egyre kegyetlenebb kínzásoknak teszi ki nővérét.
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Landon Carter a menő arcok príma életét éli egy középiskolában. Mindennapi elfoglaltsága közé tartozik például a kevésbbé tökéletes fazonokkal történő gonoszkodás. Amikor egy alsós iskolatársukra kimért csapatos tréfa rosszul sül el, Landont büntetésként közösségi feladatok elvégzésére ítélik. Kénytelen lesz a szombati iskolában korrepetálni, résztvenni az iskolai színdarabban, és még pár hasonló - nem túl menő - cselekedetet végrehajtani. Ilyen módon kapcsolatba kerül az iskola "csodabogarával", Jamie-vel, aki a helyi baptista lelkész egyetlen lánya. A két teljesen ellentétes személyiség lassan szerelemre lobban egymás iránt.
Carolyn és Michael édesanyjuk halála után hazaérkeznek Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hidat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg.
Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.
Azok a harcosok, akik a Vudan-hegy szerzeteseitől tanulják a fegyverforgatás fortélyait, szinte legyőzhetetlenek. Közéjük tartozik L is, aki viszont hátat szeretne fordítani a harcnak, ezért el is elajándékozza híres kardját, a Jade Rókát. A kardot azonban elrabolják, így Li és Su Lien , a kiváló harcos testőrnő feladata, hogy visszaszerezzék a legendás fegyvert. A rabló azonban szintén remekül bánik a karddal, méltó ellenfele a Vudan-hegy neveltjeinek, és legnagyobb meglepetésükre ő csupán egy fiatal lány. Ang Lee, az Értelem és érzelem, valamint a későbbi Túl a barátságon című film (melyért Oscar-díjat nyert) rendezőjének zseniális, harcművészeti drámája az egész világot elvarázsolta, és távol-keleti filmektől szokatlanul nagy siker lett mind az amerikai közönség, mind a kritikusok körében. Összesen 10 Oscarra jelölték, melyekből végül 4-et díjra is váltott.
Senki sem akarja elhinni, hogy a különös idős hölgy a mellékvágányon elhaladó vonaton észrevesz egy gyilkosságot. Természetesen Miss Marple-nak eszébe sem jut, hogy feladja a nyomozást, és saját maga veszi kezébe az esetet. Egy régi iskolában nevelkedett angol asszony minden képességével és 100 bűneset alapos áttanulmányozásának során kifejlesztett kombinációs képességével felfegyverkezve, addig nem nyugszik, míg nem talál egy olyan esetet, melyhez ez a gyilkosság hasonlít.
Minden olyan egyszerűen kezdődött. Három vidám fickó egy róka után ered a gyönyörű, ropogós, szűz hóval borított tájban. És a három vidéki bugrisra rámosolyog a szerencse! Egy lezuhant repülőgép roncsai között, a pilóta holtteste mellett találnak egy táskát, tele pénzzel. Kis híján ötmillió dollárt kell elosztaniuk. Mindannyian azt hiszik, az életük ettől a perctől kezdve megváltozik. És ebben nem tévednek. Csak azzal nem számolnak, hogy a hirtelen jött gazdagság szörnyű teherrel jár. Közéjük férkőzik a bizalmatlanság, szorongásban, rettegésben telnek a napjaik. És a pénznek egyre több áldozata van, egyre több a halott. Úgy tűnik, nincs menekvés, a baleseteknek és gyilkolásnak sosem lesz vége. Minden rossz, és csak rosszabb lehet.
Miss Marple egy fiatal nő ártatlanságát akarja bebizonyítani, akit azzal vádolnak, hogy megölte a főbérlőjét. Margaret Rutherford újabb elragadó szereplést nyújt Agatha Christie szuper-kopójaként.
Az utánozhatatlan Margaret Rutherford alakítja Agatha Christie szuperkopóját, Miss Marple-t, itt egy olyan embernek a gyanús végrendelete után nyomoz, aki egy macska láttán halt meg. Robert Morley egy mellékszereplő ebben a tréfás gyilkossági krimiben.
Katie (Barbra Streisand) és Hubbell (Robert Redford) tökéletes ellentétei egymásnak, de egy dolog közös bennük. Mindketten a végletekig őszinték. Szinte lehetetlen, mégis egymásba szeretnek. Sőt, nyilvánvaló különbözőségük és a szülői tiltás ellenére összeházasodnak. Házasságuk szenvedélyes és bensőséges egészen addig, amíg a történelem közbe nem szól. Politikai és erkölcsi nézeteltéréseiket még a szerelem sem képes legyőzni.
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...
A történet középpontjában Tommy Johnson, az önmaga identitását keresõ, ám unalmában céltalanul bolyongó huszonéves Chelsea-drukker áll, aki a kicsapongó hétvégéknek, az alkalmi szexuális kapcsolatoknak, a sörivászatoknak, a drogozásnak és persze néhanapján az igazi férfias bunyóknak él. Tommy bandáján keresztül három férfigenerációt ismerhetünk meg, annak minden nyűgével és bajával. Ez a film nemcsak az erõszakról, a könyörtelenségrôl, a drogról, a vandalizmusról, hanem a barátságról és a hűségrõl is szól. Amikor az Angol Kupában a Chelsea és a Millwall kerül a döntõbe, Billy és csapata megtervezi a leszámolást a rivális bandával. A nagy háborút! Lehetõség ez mindenkinek a bizonyításra.
A Michel Houellebecq sokat vitatott regényén alapuló film a két, egymástól merőben más féltestvért, Michaelt és Brunót, illetve zavaros szexuális életüket mutatja be. Kaotikus gyermekkorukat követően - hippi anyjuk csak afférjaival törődött - a molekuláris biológus Michael sokkal inkább érdeklődik a gének, mint a nők iránt, míg Brunot csakis szexuális vágyai kötik le, amelyeket azonban többnyire csak prostituáltakkal képes beteljesíteni. Bruno szánalomra méltó élete akkor változik meg, amikor megismerkedik a tapasztalt Christiane-nel, míg Michael pedig újra találkozik gyermekkori szerelmével, Annabelle-lel.