Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

1945. május 8.: A második világháború véget ér a Harmadik Birodalom füstölgő romjai között. A világ abban reménykedik, hogy Európa végre fellélegzik, és elkezdheti sebei begyógyítását. Hamar kiderül azonban, hogy a nácik veresége nem jelenti automatikusan a paradicsom eljövetelét, s a béke sok civil számára legalább annyi szenvedéssel jár, mint maga a háború.

Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.

A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.

1964-et írunk, és négy fiatal liverpooli srác éppen a világot készül megváltani - már ha ez az eszement világ hagyja, hogy kijussanak a hotelszobájukból. Richard Lester vakmerően korhű rock'n'roll vígjátéka beszabadítja a szárnyukat próbálgató gombafejeket a sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok örvényébe. Közben pedig feltárja túlélésük és sikerük titkát: pajkos rosszalkodás iránti kielégíthetetlen vágyukat és életigenlő mókafüggőségüket.

A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."

Lili Barcelonában töltötte a nyarat az új barátaival, Léával és Thomasszal. Hazatérve megtudja, hogy az ikerfivére, Loic összetűzésbe került az apjukkal, Paullal, majd elmenekült otthonról. Lili képtelen elérni telefonon Loicot és a szüleitől sem kap magyarázatot a történtekre. A zavart lány érzelmi hullámvölgybe kerül, nem tud aludni. Miután az egészségi állapota gyorsan romlik, kórházba kerül. Itt végre levelet kap a fivérétől, melyben Loic leírja, hogy az apjuk tönkretette az életüket. Gyógyulása után Lili elindul, hogy megkeresse a testvérét.

Anyja halála után egy szomorú kislány az apjával a gyönyörű és vadregényes Cantalba költözik. Egy különleges kis állat vajon vigaszt nyújthat neki? Igaz történet alapján.

Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.

A film egy vidéki kisvárosban játszódik az 1968-as párizsi diáklázadás idején. A család fejének számító öreg hölgy halálára egybegyűlik a népes nagypolgári família. De halottukat nem tudják eltemetni, mert a sírásók sztrájkolnak. Így hát a halottas ágy mellett vitatkoznak az örökségről, tort ülnek a kertben, teljesítik a hétköznapi kötelességeket, s közben áldoznak az élet kellemességeinek is. De zavaró hírek érkeznek Párizsból: a veszedelmes "baloldaliak" fenyegetően közelednek. A család pánikszerűen elmenekül a közeli erdőbe...