Trish (Cynthia Stevenson) boldog házasságban él pszichiáter férjével (Dylan Baker) és három gyermekükkel. A férj titokban kisfiúkra gerjed, fia tizenegy éves osztálytársánál próbálkozik, tömeggyilkos ámokfutásról fantáziál, és tinimagazinokkal maszturbál. A férj egyik páciense (az e szereppel befutó Philip Seymour Hoffman) obszcén telefonhívásokkal zaklat embereket, és Trish nővérét (Lara Flynn Boyle) próbálja elcsábítani. Ezalatt Trish szüleinek (Ben Gazzara, Louise Lasser) negyven éve tartó boldog házassága felbomlik, az asszonynak elege lett a floridai tespedésből. A boldogságtól ordítani sokak tyúkszemére lépett, amikor olyan embereket tárt a nézők elé, akik szenvednek konvencionális életük korlátai között, és perverz szexuális késztetéseiknek engedve próbálják megtalálni a boldogságot. A botránynak köszönhetően a művész mozik slágerévé vált sikerfilm úgy mutatta be közel sem hibátlan hőseit, hogy nem mondott ítéletet róluk, s ez viszolygást váltott ki a nézők egy részéből.

Az iskolába érkező új tanár nem túl egyszerű házi feladattal lepi meg diákjait: váltsák meg a világot. Aki jó jegyet akar év végén, az tesz valamit, amitől jobbá válnak a dolgok. Ez persze csak vicc. De Trevor komolyan veszi. Fantasztikus tervet eszel ki, amely, ha beválik, fokozatosan tényleg mindent átalakíthat. Csupán három emberen kell segítenie hozzá, és meg kell ígértetnie velük, hogy köszönetképpen ők is segítenek három-három másik rászorulón. Az akció első lépéseként Trevor befogad házukba egy hajléktalant. Anyja persze nem tűri a hívatlan vendéget, és rövid úton kidobja, de ezzel nem veszi el fia kedvét. Sőt: a fiú újabb segítő-akciót tervez, és még ő sem sejti, tettei mekkora hatással lesznek mindannyiuk életére.

C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.

Amikor Corrina, a túláradó egyéniségű házvezetőnő (Whoopi Goldberg remek alakítása) elfoglalja új helyét, a Singer-házra többé rá sem lehet ismerni. Mollyt, aki édesanyja halála óta egy szót sem szólt, mintha kicserélték volna. Elválaszthatatlan barátnők lesznek Corrinával, akinek szokatlan házvezetőnői és nevelőnői módszerei felett az apuka is kénytelen szemet hunyni.

Mark Sway, a tizenegy éves kisfiú egy kegyetlen gyilkosság szemtanúja. A kerület ambiciózus ügyésze mindent elkövet, hogy a megfélemlített kisfiút vallomásra bírja. Mark azonban hallgat, hiszen nyomában a kegyetlen gyilkos, aki megfenyegette, hogy megöli, ha beszél. A félelem nem alaptalan, hiszen Mark egy maffia-leszámolás egyetlen tanúja, a gyilkos pedig tapasztalt profi, akinek egyel több, vagy kevesebb élet nem nagyon számít, különösen, ha a “karrierje” van veszélyben. A nemrég még gondtalan gyermekkorát élő Mark egy halálos játszma kereszttüzében találja magát. Egyetlen barátja a bátor, ám tapasztalatlan ügyvédnő, aki kockára teszi érte karrierjét ... és életét.

Joy belebotlik a Jane-k titkos szervezetébe, amikor a terhessége életveszélyessé válik, ám a '60-as években hivatalosan nem engedélyezik számára az abortuszt. A csoport megmenti az életét, és nagy meglepetésére célt ad az életének. Joy titokban csatlakozik az illegalitásban működő, szájhagyomány útján terjedő csoporthoz titkos házukban, és megkezdődik aktivista élete. A film a "Jane-k" igaz történetét meséli el, egy földalatti női kollektíva törekvéseit és megpróbáltatásait, akik az 1960-as években összefogtak Chicagóban, hogy titokban közel 12 000 nőt és lányt segítsenek biztonságos abortuszhoz.

Daphne Reynolds arról álmodik, hogy egy napon megismerheti sosem látott édesapját, akivel édesanyja tizenhét évvel ezelőtt forgószélszerű szerelembe esett, ám a férfi szigorú arisztokrata családja miatt el kellett válniuk. Mivel Daphne nem hajlandó lemondani arról a régi álmáról, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és régóta hiányolt apja között, 17. születésnapján hirtelen Londonba repül. Itt szembesül azzal, hogy édesapja nem más, mint Anglia egyik legismertebb politikusa, Lord Henry Dashwood.

Gwen Cummings jó fej lány: imád bulizni, imád inni, és élvezi, ha forog körülötte a világ. Így történhet, hogy egy lopott limuzinnal egészen egy házfalig jut. Az ítélet nem túl szigorú: Gwennek csupán egy hónapot kell eltöltenie ital és a barátja nélkül, elvonókúrán. Új, átmeneti otthonában különös alakokkal és különös szokásokkal kénytelen megbarátkozni. Az intézet szigorú igazgatója hatására azonban lassanként sikerül emberszámba vennie az őt körülvevő sok csodabogarat. És szerencsére, ebben az intézetben együtt kezelik a nőket és férfiakat.

Will (Richard Gere) élvezi az agglegényéletet. Imád főzni, imádja az éttermet, melynek tulajdonosa és legfőképpen, imádja a nőket. Javíthatatlan cinikus és alkalmatlan a hűségre. Ám egy este egy étteremben ismerős arcot pillant meg: egy fiatal lányban régi szerelmét véli felismerni. Nem véletlenül. Charlotte (Winona Ryder) anyja sok évvel ezelőtt a szerelme volt. E találkozással Will számára újra kezdődik a fiatalság. Még egyszer, utoljára igazán szerelmes lesz, de a sors úgy akarja, hogy szembenézzen vele: számára lejárt a szerelem ideje.

Kati és Steffi legjobb barátnők kicsi koruk óta. Ahogy szerelmi életük egyre fontosabbá válik, háttérbe szorul a tanulás, és csak a bulizáson jár az eszük. Egy este Steffi rajtakapja apját egy másik nővel. Barátnőjével szörnyűséges bosszút forral apja szeretője ellen, de végül annak lánya kerül céltáblájuk középpontjába. Mindeközben Kati kétes szerelmi kalandba keveredik egy idősebb sráccal. A két tinédzser lány együtt próbálja átvészelni ezt a nehéz időszakot, és közben ráébrednek, hogy sosem volt még ilyen nagy szükségük egymásra.

Franciaország, Normandia. Emma, a csinos, fiatal lány hozzámegy a kisvárosi orvoshoz, Charles Bovary-hoz, csakhogy minél messzebb kerülhessen végre apja sertéstelepétől. Miután betekintést nyer a vidéki felső tízezer mindennapjaiba, hamarosan ráébred, hogy ez nem neki való. Semmi izgalmat nem tartogat számára a tehetős férje és a nagyvilági lét, úgy érzi megfojtja ez az élet. A nyugtalan szépség a házasságán kívül kezdi keresni az izgalmakat és a szenvedélyt. Gustave Flaubert regényéből.