Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.
A kopár, terméketlen szigeten élő földműves pár kemény munkát folytat a megélhetésért. Az élet és a természet könyörtelen törvényének fájdalommal, bölcsességgel rendelik alá magukat és szótlanul végzik nehéz, monoton munkájukat.
Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"
1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.
Megszakad az összeköttetés az egyik amerikai nukleáris tengeralattjáróval. Még az is lehet, hogy az oroszok keze van a dologban. Fölkutatására a közelben tartózkodó víz alatti olajfúró bázis személyzete kap utasítást. A felszínen eközben nemzetközi válság alakul ki és tovább rontja a helyzetet, hogy akik tisztázhatnák a félreértést, a vihar miatt a mélyben rekednek. Az idő múlik, fogytán a levegő, a tetejébe még különös esemény is történik. Odalent valami olyasmi várakozik némán, amit még nem látott emberi szem. A kutatók egy idegen civilizációra bukkannak.
Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.
Kedvenc japán szörnyünk ezúttal Mothra-val, az óriás lepkével csap össze.
Frances Farmer már egyetemista korában filmes és színházi karrierről álmodozik. 1936-ban első szerepe azonnal hatalmas sikert arat. A gyönyörű, tehetséges és intelligens lány meghódítja a Broadwayt és a mozik világát. A siker ellenére problémás, önpusztító szerelemi viszonyba keveredik és egyre gyakrabban nyúl az alkoholhoz. A negyvenes évek elején a sajtó a nő bírósági ügyeitől hangos. Családja, főleg zsarnoki édesanyja nem tűri tovább lánya botrányos viselkedését. Végül elmebetegségére hivatkozva gyámhatóság alá kerül. A következő éveket különböző elmegyógyintézetekben tölti, folyamatosan harcolva függetlenségért. Az ötvenes évek végén az eltökélt Frances úgy dönt, visszatér a rivalda fénybe. Vajon a nehéz sorsú színésznő sikerrel fog járni?
Los Angeles, 2001. A nagy multik felhőkarcoló irodáinak árnyékában található a Millió Dolláros Hotel, mely a társadalom perifériáján élő, az "amerikai álmon" kívül rekedt különcök gyűjtőhelye. Egy nap a hotel a hírek és a közérdeklődés központjába kerül: Izzy, a narkós művész rejtélyes körülmények között lezuhan az intézmény tetejéről. Vajon baleset volt, vagy öngyilkosság, esetleg valaki egyszerűen lelökte onnan? A városnak ebben a negyedében normális körülmények között senkit sem érdekel egy ilyen eset, Izzy halála azonban rövid úton a botránysajtó címlapjára kerül. Barátai és szállószomszédjai legnagyobb meglepetésére ugyanis kiderül, hogy Izzy egy multimilliomos sajtómágnás fia volt. Az ügy felderítésével megbízott kérlelhetetlen FBI-nyomozó, Skinner szemében a hotel minden egyes lakója potenciális gyanúsított. Nyomozásának előrehaladtával egyre jobban összemosódik az álom és valóság, bűnös és áldozat. A sztoikus Skinner a végén már maga sem tudja, ki őrült és ki normális.
3 évvel azután, hogy Nanahara és Noriko túlélte a Battle Royale játékot, a fiú vezette államellenes csoport háborút hirdet a lelketlen felnőttek ellen. Az állami vezetők azonban úgy vélik, legjobb megoldás egy új típusú Battle Royale létrehozása. Ismét robbanó nyakperecet és fegyvereket kap tehát egy osztálynyi tinédzser, hogy elvegye Shuya Nanahara életét a sajátjáért cserébe...