Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.
A gyönyörű Anne, egy távoli ország trónjának várományosa, európai körutazást tesz. Mire Rómába ér, már olyannyira unja a hivatalos látogatási rendet és közszereplést, hogy enyhe hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak a hercegnőnek és azt tanácsolják neki, hogy pihenjen. Anne azonban mást forgat a fejében, úgy dönt, hogy a pihenés helyett inkább elmegy mulatni. A szállodájából kiszökve egyedül vág neki Róma utcáinak. Így találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, aki élete sztorijának reményében saját lakására viszi a nyugtató hatása miatt szédelgő hercegnőt.
A világ öt nagyvárosában - Los Angelesben, New Yorkban, Párizsban, Rómában és Helsinkiben - egy időben játszódik az öt véletlenszerűen egymáshoz kapcsolódó történet. Főszereplője öt taxisofőr, illetve az utasaik, a téma pedig az út során köztük kialakuló kapcsolat. Ott van például a szórakoztatóiparban dolgozó ügynök, aki be akarja szervezni a csinos sofőrnőt a filmüzletbe, a talpraesett utas, aki megmutatja a kétbalkezes taxisnak, hogyan működik az autó, a vak asszony, aki "többet lát" a fekete sofőrnél, valamint a pap, akit a szexuális szokásaival traktál a nagyszájú sofőr.
Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.
Fellini önéletrajzi elemekben bővelkedő filmjében egy fiatalember végigjárja Róma ismert és kevésbé ismert utcáit. Amikor a hőség mindenkit az utcára kerget a meleg lakásokból, a piazzák" megtelnek beszélgető, lakomázó, borivó olaszokkal. A fiú csatlakozik a lakomához, majd életében először felkeres egy bordélyházat. Láthatjuk a város szent oldalát, a város sötét világát, a felszínt és a katakombák világát. A közel két óra alatt megismerhetjük Rómát, de még inkább megismerhetjük Fellinit és az ő gondolatait a kedvenc városáról."
A neve Susan. Susan Cooper. A CIA elemzője, és az egyik legjobb a szakmában. Miután partnere és az ügynökség legjobb ügynöke lebukik, ő az egyetlen, akit éppen bevetésre lehetne küldeni: életében először, a terepen kell kipróbálnia magát. Hát belép egy világba, amit eddig messziről csodált és irigyelt. Elegánsnak éppen nem mondható, de nagy a szája és kemény az ökle. A világ első igazi női titkos ügynöke bevetésre indul.
Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.
Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.
Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.
Felborul az edény, amelyből a két legendás figura Asterix és Obelix itta a varázsszert, melynek természetfeletti erejüket köszönhetik, és még mielőtt a druida Getafix új főzetet készíthetne, a rómaiak fogságába esik. Asterix és Obelix elindulnak, hogy megkeressék őt. Amerikában kötnek ki, ahol indiánok ejtik őket fogságba. Meglepő módon ugyanitt raboskodik Getafix is. A három bátor gall egyik jótettet a másik után hajtja végre, majd visszakerülnek szülőföldjükre, ahol szomorú hírek fogadják őket. Szerencsére nem hagyják magukat és szembeszállnak a római hódítókkal.
Caesar lába előtt hever Gallia. Kivéve egy megátalkodott népség által lakott falucskát, amely csak azért is ellenáll a világhódító latin légiók ostromának. Tehetik is, hiszen druidájuk révén olyan mágikus főzet birtokában vannak, amely legyőzhetetlenné teszi őket. Egy ambiciózus római helytartó azonban elhatározza, erővel vagy csellel, de mindenképpen megszerzi a főzet titkos receptjét, s ő lesz a cézár. Tervébe mindössze egy apróbb és egy nagyobb bökkenő csúszik: az egyiket Asterixnek, a másikat pedig Obelixnek hívják.
Beth, az ambiciózus, fiatal New York-i nő egy ideje már kiábrándult a szerelemből, azonban egy viharos római kirándulás teljesen megváltoztatja az életét. Mikor Rómában a szerelmesek kútjából érmét lop, egy sereg furcsa férfi szegődik a nyomába, hogy szerelmével ostromolja. Egy kolbászgyáros, egy utcai bűvész, egy festő, egy önimádó modell és egy elbűvölő riporter mind töretlen lelkesedéssel üldözi a lányt, hogy elnyerje kegyeit. De vajon melyik férfi szerelme valódi?
Különös rablássorozat veszi kezdetét, sorra tűnnek el a világ legismertebb és legértékesebb műkincsei, köztük a Rózsaszín Párduc gyémánt. Más a legokosabb zsaruhoz vagy a legjobb titkos ügynökhöz fordulna segítségért, ám Dreyfus főfelügyelő jól tudja, itt csak egyvalaki segíthet. Lehet, hogy Clouseau felügyelő ügyefogyott és ahová lép, ott fű nem terem, ám valahogy mindig sikerre viszi a nyomozást. Így aztán Clouseau a segédje, valamint udvarlásának esetlen tárgya társaságában csatlakozik a nemzetközi rendőrcsapathoz, hogy megpróbálja kézre keríteni a zseniális tolvajt.
Amióta a mozik bemutatták ezt a remek szatírát, a film címe bevonult a köznyelvbe: ha kedd van, akkor az csakis Belgium lehet... Így tájékozódik ugyanis az a csoport amerikai turista, akik a program szerint "letudják" Európát tizennyolc nap alatt. Bátran állíthatjuk, hogy a karakterek elévülhetetlenek: Samantha, aki csak azért jön át az öreg kontinensre, hogy elszakadjon a fiújától, aki nem érti meg őt. Grant, a jó karban tartott 72-es "aranyifjú", akiben a tiniket is megszégyenítő mennyiségű energia buzog. Harmon, a hajdani katona, akinek Európa pusztán néhai csatatér, világháborús relikviákkal. Harve és Irma, akiknek egyetlen céljuk, hogy ne veszítsék el egymást szem elől. Bert, aki összenőtt a fényképezőgépével, Freda, a mindentudó tanárnéni és a többiek. Megfejelve Charlie-val, az idegenvezetővel, akit a nevezetességeknél jobban érdekelnek a szép nők. Mire az útnak vége és ők búcsút mondanak egymásnak, kicsit szomorúbbak és kicsit okosabbak, mint az induláskor voltak.
Leomlott a berlini fal. Az NDK-ban élő Struutzék elhatározzák, hogy végre megnézik maguknak Nyugat-Európát. Beülnek hát a Trabantjukba, és elindulnak Olaszország felé.
Eddie Hawkins, a Hudson Hawk néven közismert tolvajkirály tízévi börtönbüntetése letöltése után úgy dönt, végleg szakít a múltjával. A multimilliomos Mayflower házaspár azonban igyekszik megakadályozni a tisztes visszavonulást, mert szükségük van egy profira, hogy megszerezzen számukra három páratlan műkincset. Hawk kénytelen elvállalni a megbízatást, mert megfenyegetik, hogy ha nemet mond, meggyilkolják a legjobb barátját. Elindul tehát kalandos útjára, miközben mit sem sejt arról, hogy a keresett kincsek nem pusztán művészettörténeti szempontból jelentősek. A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy Hawk találkozik a misztikus szépségű Anna Baraglival, akinek egyszerűen nem tud ellenállni.
A Rómába kiküldött újságíró, Michael számára az utazás álmai beteljesülése. Sok jót remél a költözéstől. Meg van győződve róla, hogy a napfényes Itália a boldogságot jelenti majd családjának. Amikor megérkezik, kiderül, hogy az élet tartogat meglepetéseket. Az olasz bürokrácia érthetetlen, a mindennapi élet pedig sok lemondással jár. Nem árt, ha kötélből vannak az ember idegei. Gyerekei kezdetben nem örültek a költözésnek, de lassan megszokják az új országot és a helyi szokásokat. Michael azonban nehezen illeszkedik be és nem egyszerű a németországitól eltérő életet megszoknia.