Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.
A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...
Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.
Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.
Egy brutális történet a pénzről, a szenvedélyről, a kapzsiságról és a beteges ambícióról. Amerikai Egyesült Államok, a hetvenes évek idején. Sam "Ász" Rothesteint, a chicagói hazárdjátékost a maffia Las Vegas-ba küldi, hogy átvegye az egyik kaszinó irányítását, amely naponta több millió dolláros hasznot hoz az alvilági szervezetnek. Samnek a rendet és a bevételt kell felügyelnie. Az "Ász" rövid időn belül komoly összeget gyűjt össze, és megismerkedik Gingerrel, a luxus prostival, akivel hamarosan össze is házasodik. A családalapítás és első gyermeke világrajövetele után, Sam pozíciója megerősödik a maffia hierarchiájában. A gondok akkor kezdődnek, amikor a városban megjelenik gyermekkori barátja, Nicky Santoro, aki a maffia könyörtelen bérgyilkosa, a piszkos munka "szakértője". Az életunt Ginger időközben felújítja ismeretségét volt szeretőjével, aki kábítószerfüggővé teszi őt. A film a hetvenes évek megtörtént eseményeit meséli el.
A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.
1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....
Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.
Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.
Alvin Straight 73 éves özvegyember, aki beszédhibás lányával, Rose-zal éldegél az Iowa állambeli Laurens városkában. Afféle régimódi cowboy, saját értékrendje és erkölcsi kódexe szerint élő vadnyugati figura. Büszke és makacs, orvoshoz menni sem hajlandó, noha egészségi állapota rohamosan romlik, rossz a dereka és tüdőtágulása van. Telefonon értesítik, hogy fivére, Lyle szívszélhűdést kapott, mire Alvin elhatározza, hogy meglátogatja őt Wisconsin állambeli otthonában. Se kocsija, se jogosítványa - a fűnyíró gépe az egyetlen közlekedési eszköz, ami szóba jöhet számára. 350 mérföldes út áll előtte.
1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
Az állástalan, háromgyermekes Erin (Julia Roberts) végső elkeseredésében meggyőzi Edet, alkalmazza őt az ügyvédi irodájában. A jogban járatlan nő egy nap ráakad néhány, a telekkönyvi iratok közé helyezett orvosi leletre. Nem érti az összefüggéseket, ezért nyomozni kezd. Hamarosan hihetetlen következtetésekre jut: egy óriáscég gátlástalanul szennyezi egy kisváros vízkészletét, ami súlyos betegségeket okoz az ott lakók körében. Erin házról házra járva több mint hatszáz panaszos aláírását gyűjt össze, és Eddel karöltve megnyeri az USA történetében pereskedés útján kifizetett legnagyobb anyagi kárpótlást: 333 millió dollárt.
A klingonok békét szeretnének kötni a föderációval. Kirk kapitány és az Enterprise legénysége a békemisszióra küldött klingonit, Gorkont kísérik el az útján. Akadnak azonban mindkét oldalon ellenzői a kiegyezésnek. Merényletet követnek el Gorkon ellen úgy, hogy a gyanú Kirk-re és McCoy-ra terelődjön. Az ártatlanul megvádolt kapitányt és McCoy-t a klingonok egy börtönbolygóra száműzik...
Az FBI egy üzletember eltűnésének ügyében nyomoz. Az egyetlen nyom, amin el tudnak indulni, néhány obszcén tartalmú levél, amit a férfi egy callgirlnek írt. Az eltűnt férfi barátja felbéreli John Klute magándetektívet. A vidéki kopó New Yorkba utazik, hogy megtalálja a lányt, és információkat szedjen ki belőle. Hamarosan találkozik is a csinos Bree-vel, aki azonban nem hajlandó neki segíteni. Klute ezért lakást bérel ugyanabban a házban, hogy megfigyelhesse, Miközben valaki megpróbálja megölni a prostituáltat, Klute és Bree között különös kapcsolat szövődik.
A napokban elhunyt angol újságírót, Joe Strombelt (McShane) éppen gyászolják kollégái, nem sejtve, hogy a szerencsétlen zsurnaliszta félúton ragadt élet és halál között. Joe-nak ugyanis még küldetése van: le kell lepleznie a Londonban garázdálkodó rejtélyes tarot kártyás gyilkost. De hogyan is tehetné ezt, ha fizikailag már nem is létezik? Itt jön a képbe Sondra Pransky (Johansson), a nagyon is élő amerikai egyetemista lány, aki újságírást tanul, s londoni barátait érkezett meglátogatni. Egy másik amerikai, a bűvész Sid Waterman (Allen) előadását nézve meghökkenve veszi észre, hogy egyedül ő képes látni és hallani Joe-t. A félig-meddig néhai zsurnaliszta élete fülesét adja a céltudatos lánynak, aki egyből a sztori után veti magát, veszélyes kalandja során pedig Sid lesz segítőtársa.
Silvia Broome a szavak embere. Az afrikai születésű tolmácsnő az ENSZ-nek dolgozik, és véletlenül fültanúja lesz egy halálos beszélgetésnek: valakik merényletet terveznek egy afrikai államfő ellen, aki beszédet készül tartani az ENSZ gyűlésén. Silvia rájön, hogy ő maga is a merénylők célpontja lett, és kétségbeesetten próbálja megakadályozni az összeesküvést, de ez csak akkor sikerülhet, ha időben talál valakit, aki hisz is neki.
Jigsaw, minden idők legőrültebb és legötletesebb sorozatgyilkosa és tanítványa, Amanda halott. A sokat tapasztalt Hoffman felügyelőt bízzák meg a két gyilkos halálával kapcsolatos vizsgálattal. Két viharedzett FBI szakember is érkezik az eddig rettegésben tartott városba, Strahm ügynök és Perez ügynök Hoffman felügyelő munkáját segíti, együtt vizsgálják át Jigsaw földi maradványait. Minden jel arra mutat, hogy bár Jigsaw halott, valaki gondoskodik arról, hogy ördögi találmányai tovább szedjék az áldozatokat. Amikor az egyik rendőrt elrabolják, már semmi kétség nem lehet afelől, hogy Jigsaw vérfagyasztóan zseniális játéka újra működésbe lépett. Az eddigieknél is kegyetlenebb kínzásokat kell átélnie mindazoknak, akik besétálnak Jigsaw csapdájába.
Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.