A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.
A „kelekótya angyalnak” (André Bazin adta ezt a szeretetteljes becenevet Tatinak) ez az utolsó előtti filmje, s egyben a legmélyebb, legszomorúbb humorú remekműve. Három évet várt a bemutatásra, s a legenda szerint egész vagyona, mindene ráment erre a filmre. „A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Helyben futás ez, kapkodó lélegzettel, nem is igazán epizódok füzére, ezek sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem 'darabok', hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban. A burleszk inspirálta vígjáték, a bohózat ilyen teljes és gyökeres.”
Négy történet, melynek szálai egy országúti étteremben fonódnak össze. Franck egy piti bűnöző, aki az étterem kirablásán töri a fejét. Suzy, a pincérnő rájön, mit forgat a férfi a fejében. Léon és Paul a busás váltságdíj reményében elrabolja egy üzletember lányát. Nem sejtik, hogy hamarosan nekik kell védőszárnyuk alá venni őt, miután öngyilkos akar lenni. Közben két kiöregedett rocker vacsora közben elbeszélget egy ellopott zeneszámról. Végül négy öregúr, az egykori bankrablók kicsempészik ötödik társukat a kórházból, akinek utolsó kívánsága, hogy a régi búvóhelyükön
A hírhedt pornográf írót, Sade márkit (Geoffrey Rush) a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárják. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.
A vonzó fodrászlány, Félicie három férfi közt osztja meg figyelmét, emlékeit, vágyait és érzelmeit. Számára Charles - kislánya apja - az igazi, a nagy Ő, de iránta csak vágyakozhat. Ő elérhetetlen, mert megtalálhatatlan. Öt évvel ezelőtt ugyanis, amikor a tengerparton megismerkedtek, és egymásba szerettek, a búcsúzásnál, pillanatnyi emlékezetkihagyásában rossz címet adott meg neki. Az istenített férfi helyett be kell érnie Loickal, az okos, szelíd könyvtárossal és Maxence-szal, a fodrászüzlet testes tulajdonosával. Mindketten szeretik őt, de ő igazából egyiküket sem. Aztán megtörténik a csoda, amire mindig is vágyott, de maga sem hitte: felbukkan Charles. Vajon az önfejű, naiv és maximalista Félicie mit tud kezdeni a gyakorlatban a mítoszaiból valóságossá lett szerelemmel és férfival, az újra megtalált nagy lehetőséggel?
Éjszaka van. Egy párizsi hídon könnyes szemű lány hajol a Szajna fölé, úgy tűnik, vízbe akarja fojtani bánatát (s magát). Ám egy hang megszólal a háta mögött, és a lány követi a férfit. Gabor, a késdobáló éppen partnert keres a műsorához, aki vállalná az eleven célpont szerepét. Adele-nek nincs vesztenivalója, elfogadja hát az ajánlatot. A két sorsüldözött együtt sikeresen boldogul, s az élet hirtelen szép lesz. Ám a váratlanul jött szerencse csak addig tart, amíg együtt maradnak.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".
René egy rosszul fizetett rendőr Párizs 18. kerületében. Mindenről tud, és minden üzletből leveszi a maga részét. Egy nap új partnert kap, aki frissen végezte a rendőrakadémiát, s most a gyakorlatban lelkiismeretesen akarja alkalmazni az ott tanultakat. Időbe telik, amíg René elfogadtatja vele a törvényesség általa kialakított, sajátos értelmezését, de hamarosan a tanítvány még mesterét is felülmúlja.
Harry javíthatatlan playboy, korát meghazudtoló libidóval. Legfőbb vezérelve: soha ne kezdj harmincnál idősebb nővel. Éppen legújabb barátnőjével, Marinnal töltik első közös hétvégéjüket, amikor Harry szívinfarktust kap. Orvosa, Julian Mercer nem engedi vissza a városba, hanem Marin anyjának, Ericának a gondjaira bízza. Erica elvált, sikeres New York-i drámaíró, akit Harry - kora ellenére - rendkívül vonzónak talál.
Pierre Párizsban él és szívátültetésre vár. Állapota teljesen új és eddig ismeretlen szemszögből láttatja vele a világot, minden, amiben idáig hitt, most átértékelődik benne. Miközben éppen a halállal néz szembe, az élet igazi értékeit véli felfedezni, nem csak saját, hanem mások életében is. Hirtelen meglátja a szépséget a piaci árusokban, a pékben, egy szociális munkásban, egy táncosban, egy építészben, a hajléktalanban, egy egyetemi professzorban, egy manökenben, egy kameruni bevándorlóban. Felfedezi, az élet sokkal sokszínűbb és teljesebb, mint korábban gondolta.
Megalkották egy új utcai sport szabályait, és lassan meghódítják a várost - pontosabban a falakat, a tetõket, a hidakat. Macskaügyességgel ugrálnak egyik házról a másikra, villámgyorsan kúsznak-másznak a falakon, és könnyű szívvel néznek szembe a veszéllyel. Mindegyiküknek megvan a specialitása: Baseball kiválóan dob; Pókember a zsinege segítségével úgy mozog, mint egy képregényhõs; La Belette képes angolnaként kígyózni; Zicmu a zenébõl nyeri az erejét; Rocket pedig olyan gyors, mint egy rakéta. Hajnalban gyakorolnak, hogy ne zavarják a környék lakóinak életét. Így is akad azonban, aki tolvajnak nézi õket, és rémületében rendõrt hív. Ám a zsaruk hiába jelennek meg a színen, csak bottal üthetik a nyomukat.
Egy habókos londoni feltaláló, Phileas Fogg, olyan találmányok titkaival áll elő, mint a repülés vagy az elektromosság, de a felsőbb tízezer befolyásos tagjai rögeszmés bolondnak tartják. Kétségbeesetten próbálja elérni, hogy komolyan vegyék, ezért különös fogadást köt Lord Kelvinnel, a Királyi Tudományos Akadémia elnökével: állítja, ő bizony körülutazza a Földet mindössze 80 nap alatt! Oldalán inasával, Passepartout-val és az izgalmakat hajhászó francia művésznővel, Monique-kal Fogg nekivág az eszeveszett, szívet-erőt nem kímélő, világkörüli versenyfutásnak, amelynek során hőseink a világ legegzotikusabb helyeire jutnak el, szárazföldön, tengeren és légi úton egyaránt.
A két Fitzpatrick-fivér igyekszik tartani magát apja tanításához: "Csak azt tedd, ami boldoggá tesz! " Az idősebbik, Francis a Wall Streeten menedzser és azt hiszi, hogy boldog házasságban él feleségével, Renee-vel. Egészen addig, míg az életében fel nem bukkan egy szőke bombázó. Öccse, Mickey, az egykori hippi taxisként dolgozik és az agglegények gondtalan életét éli. A bajok akkor kezdődnek, amikor a taxijába beszáll egy párductestű, szabad szellemű amazon. Mickey olyannyira a hatása alá kerül, hogy huszonnégy órán belül feleségül veszi. És ez csak a kezdet.