A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

John McClane nyomozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbehozza házasságát. Még csak nem is sejti, hogy rajta kívül még mások is nagy dobásra készülnek Los Angelesben, méghozzá éppen a szeretet ünnepén. Terroristák egy csapata a hidegvérű Hans Gruber vezényletével ugyanis arra készül, hogy megszabadítsa a multinacionális Nakatomi céget több száz milliónyi kötvényétől.

Clarence, a képregénybolti eladó, aki amúgy az ázsiai akciófilmek megszállott rajongója, és Alabama, a múltjával leszámolni készülő call-girl egymásba szeret. Clarence - biztos, ami biztos - lerendezi kedvese túlságosan ragaszkodó stricijét, s a kisebb vérfürdőbe torkolló akció végén felkap egy kokainnal teli bőröndöt is. Útnak indulnak, hogy túladjanak a szajrén, csakhogy a nyomukban liheg a maffia, míg a célállomásnál a rendőrség vár rájuk. Ám pokoljárásuk végén, dacára a körülöttük tobzódó erőszaknak, ott mosolyog rájuk az elkerülhetetlen happy end.

A Temzéből megfojtott nő holttestét emelik ki, a Londonban garázdálkodó sorozatgyilkos újabb áldozatát. A sajtó tele van a módszere miatt csak "Nyakkendős gyilkos"-nak nevezett megszállott rémtetteivel. Richard Blaney, a Királyi Légierő egykori tisztje nehezen találja a helyét az életben, mióta elveszítette az állását. Sokat iszik, és könnyen méregbe gurul. Azzal azért ő sem számol, hogy a Scotland Yard a felesége meggyilkolásával vádolja. Menekülőre fogja a dolgot, és megpróbál az igazi gyilkos nyomára bukkanni.

Dormer detektív és társa, Hap azért utazik az észak-alaszkai városba, hogy egy 17 éves lány gyilkosát megtalálja. A szakmai berkekben nagy hírnévnek örvendő, tapasztalt Dormert kellő tisztelet övezi itt is, helyi kollégája, Ellie Burr nyomozó leplezetlen rajongással követi. Nem tudja, hogy a nagy Dormer ellen egy másik ügy kapcsán éppen eljárás folyik: bizonyítékokkal "bűvészkedett", s a belső ellenőrzés fő tanúja éppen partnere, Hap. Ha beigazolódik a gyanú, az pályája végét jelenti. A profi nyomozó hamar ráakad a tettesre, egy Walter Finch nevű ponyvaíróra, ám amikor rajta akarnak ütni, a ködös tengerparton elmenekül. Lövés dördül, Dormer visszalő, de a golyó Hapet sebezi halálra. Dormer úgy rendezi a terepet, hogy még véletlenül se terelődjön rá a gyanú, hiszen komoly indítéka van. Kisvártatva Finch hívja, egyezséget ajánl: ha Dormer futni hagyja, örökre titok marad, ami a parton történt...

A film Aileen Wuornos, az első amerikai sorozatgyilkos nő története, vádirat a halálbüntetés és az elmebetegek megbüntetése ellen. 1992-ben a neves brit filmrendező, Nick Broomfield Aileen Wuornos: Egy sorozatgyilkos áruba bocsátása címmel filmet készített arról, hogyan fog össze Aileen anyja, ügyvédje és a floridai rendőrség, hogy a lehető legmagasabb áron sikerüljön eladniuk a szenzációvá dagasztott történetet. A haszonlesésnek és kapzsiságnak ebben a színjátékában Aileen tűnik az egyetlen hiteles emberi lénynek. 12 évvel később Broomfieldet beidézték a kegyelmi tárgyalásra, és levetítették Broomfield korábbi filmjét is, bizonyítandó, hogy az eljárás nem a megfelelő módon zajlott. Felszólalásában azonban Aileen váratlanul bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságokat.

Marseille. Maffia. Revans. Az elmúlt három évben már visszavonultan, békésen él a hírhedt gengszter, Charly Mattei (Jean Reno). Végleg feladta törvényen kívüli életét, mindene a családja, felesége és két gyermeke, nekik szenteli életét. Azonban egy hideg téli reggelen minden megváltozik. Szörnyű mészárlás vár rá, hagyják meghalni Marseille régi kikötőjének parkolóházában, 22 golyóval a testében. Esélye az életre nulla, de ő mégis kitart, túléli. Halhatatlan. És hogy ezután mi következik? És mindehhez mi köze régi gyerekkori barátjának? A filmet a marseille-i maffia világának egy 1977-es igaz története inspirálta.

Sarah Morton sikeres angol krimi-írónő. London zajától és a sok munkától megfáradva elfogadja kiadójának ajánlatát, és Dél-Franciaországba utazik feltöltődni és ihletet meríteni az új regényéhez. A nyaralóban azonban váratlanul megjelenik a londoni kiadó lánya, és ettől kezdve mind a munkának, mind a kikapcsolódásnak lőttek... A vadóc, bulizós, szexuálisan túlfűtött Julie fenekestül felfordítja a zárkózott és prűd írónő mindennapjait. A két nő különös, mind szorosabbá váló kapcsolata egyre drámaibb formát ölt.

Bobbi és Rosie piti bűnözők. Megszöktek otthonról, céltalanul tengődnek a nagyvilágban. Fiatalok, szépek és szerelmesek. Mel és Sid profi bűnözők. Szállodákban laknak, éttermekben esznek. Cadillacban furikáznak. Harcedzett negyvenesek, karizmatikusak és mindenre képesek egymásért... no és a kábítószerért, amivel és amiből élnek. Egy betörés során a két pár találkozik egymással. Mel és Sid - nem minden ok nélkül - pártfogásába veszi a fiatalokat. Azok pedig, megszédülve az ismeretlen, mámorító világ lehetőségeitől, kertelés nélkül csatlakoznak annak képviselőihez...

Amióta a feleségét brutálisan meggyilkolták, Vincent voltaképpen csak lézeng. Már csaknem három éve tesz erőfeszítéseket, hogy elkapja a gyilkost, de az eredmény zéró. A szomszédban lakó Alice szemet vet a férfira, s nekilát, hogy egyenesbe hozza az életét. Először is találni kell egy balféket, akiről hihető, hogy ő a gyilkos. Másodszor: lehetőséget kell adni Vincentnek, hogy méltóképp bosszút álljon. Aztán jöhet az édes élet. A bökkenő az, hogy a delivensként kiválasztott taxisofőr távolról sem ideális balek, a tökéletes bűntény pedig egyszerűen nem létezik...