James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.
Fellini önéletrajzi elemekben bővelkedő filmjében egy fiatalember végigjárja Róma ismert és kevésbé ismert utcáit. Amikor a hőség mindenkit az utcára kerget a meleg lakásokból, a piazzák" megtelnek beszélgető, lakomázó, borivó olaszokkal. A fiú csatlakozik a lakomához, majd életében először felkeres egy bordélyházat. Láthatjuk a város szent oldalát, a város sötét világát, a felszínt és a katakombák világát. A közel két óra alatt megismerhetjük Rómát, de még inkább megismerhetjük Fellinit és az ő gondolatait a kedvenc városáról."
Don Camillo, kisváros papja folytatja csatáját Peppone, a kommunista polgármester ellen. Kettőjük harca akkor éleződik ki igazán, amikor elérkeznek a választások.
Rohadt egy hely ez az Amal. Nem történik semmi. Ami itt éppen menő, az máshol már rég lejárt. Elin tizenöt éves és ő az iskola szépsége. Színésznő akar lenni, vagy szépségkirálynő, akkor majd leléphet innen. Egyenlőre csak a bulik érdeklik, a fiúk pedig bomlanak utána. Agnes nemrég költözött ide, de nemcsak ez az oka, hogy nincsenek barátai. Jobban bízik a naplójában, mint az iskolatársaiban, akik úgysem fogadják be. Csak egyvalakit szeret, de őt őrülten: Elint.
A kis Pollyannának, szeretett édesapja halála után, gazdag, ám megkeseredett nagynénje házába kell költöznie. Pollyanna felrázza az álmos kis falu életét, kiváltképp akkor, amikor kitalálja, hogy a lakók is játsszák el az édesapjával kitalált "Boldogság játékot". Kis árva barátjával, Jimmy Beannel együtt mosolyra késztetik az ágyhoz kötött Mrs. Snow-t, a morózus Mr. Pendletont, felvirágoztatják Nancy és Tim boldogságát. Csak Polly nénje - aki egy szerelmi csalódás miatt tölti bánatban életét...
Reggie Dunlop az egyik másodosztályú jégkorongcsapat veterán játékosedzője. A csapat szokás szerint rossz passzban van, és Dunlop mindent elkövet annak érdekében, hogy ne kerüljön a védenceivel együtt lapátra. Sajátos módszert választ ahhoz, hogy megállítsa a csapat lecsúszását, és visszahódítsa a vészesen gyérülő szurkolótábort. Beveti a vezetőség által áron alul szerződtetett, enyhén infantilis testvérhármast, akik a szó szoros értelmében a jégbe döngölik, palánkra kenik és miszlikbe aprítják az ellenfeleket - a rajongók rohamosan növekvő tömegének legnagyobb örömére.
Sully mogorva fickó. Élete nagy részét sörivással és szivarozással töltötte, meg azzal, hogy igyekezett kibújni minden felelősség alól. Sosem akart felnőni, és most, mint derült égből a villám, nemcsak a fia jelenik meg, hanem még egy unoka is jön vele. Sully nem ér rá erre: szeretne nyugodtan pókerezni, iszogatni a barátjával és elcsábítani a barátja feleségét. De aztán rájön, hogy muszáj tudomást vennie a jövevényekről. Aztán arra is rájön, hogy ez nem is baj. Sőt, jó. Sőt, már nem tudna nélkülük élni.
Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.
A lelkes feltaláló, a környezetkímélő eljárásokat kidolgozó környezetszennyező gyár tulajdonosa polgármester akar lenni. Legkomolyabb ellenfele éppen a saját felesége, akinek megvan a magához való esze. A választások közeledtével a gyár gépei és dolgozói szinte teljesen ellepik a házaspár lakását. A feleség sorsa a férj szavazatán múlik, de a házaspárnak az annyira várt japán beruházók eltűnése után mindenképpen vége. Végül újra egymásra találnak egy bárányoktól hemzsegő farmon, ám a béke pontosan a következő nagyszerű ötletig tart.
Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.
Earl és Grady egy olajtársaság felkérésére elvállalja, hogy mexikói telephelyén kiirtja azokat a nagy méretű, féreghez hasonlító földalatti szörnyeket, amelyek megölték az ott dolgozó embereket. Az egyetlen túlélõ Kate rájön, hogy ezek a lények még a dinoszauruszoknál is idõsebbek, és hihetetlen gyors evolúcióra képesek. Kíméletlen küzdelem indul ember és hüllõ között, és a tapasztalt Earl hamarosan belátja, hogy segítségre van szükségük. De hiába érkezik meg bombákkal megrakodva régi barátja, addigra a drabálok új alakot öltenek.
Az író Zachary "Zach" Hutton a középkorúak válságát éli át, emellett írói vénája is cserbenhagyja. Ráadásul felesége megunja állandó románcait és gyakori alkohol fogyasztását, ezért végül ő is tovább áll. Ennek hatására Zach további viszonyokba és még több bajba keveredik. Egyik szeretője felgyújtja a lakását, míg egy másik, féltékeny barátjával fenyegetőzik. A férfi alkoholba fojtja bánatát, továbbá összeütközésbe keveredik a törvénnyel, mert autót vezet ittas állapotban. A teljes összeomlás határán egy csapos barátjánál, Barneynél, és a pszichológusánál, Dr. Westfordnál, keres segítséget.
A dinamitöklű seriff és az idegen bolygón született szőke kisfiú, H-7-25 kalandjai folytatódnak. A seriff ezúttal sincs könnyű helyzetben, hiszen számtalan rendelkezés akadályozza abban, hogy felvegye a harcot az Idegenek ellen, akik el akarják foglalni a Földet. A helyzetet tovább nehezíti, hogy már a rendőrség is idegen lények hatalma alatt áll. Így aztán a seriff is hamar börtönben találja magát és csak rendkívüli képességeinek, azaz az öklének köszönheti, hogy hamar szabadul.
Amióta a mozik bemutatták ezt a remek szatírát, a film címe bevonult a köznyelvbe: ha kedd van, akkor az csakis Belgium lehet... Így tájékozódik ugyanis az a csoport amerikai turista, akik a program szerint "letudják" Európát tizennyolc nap alatt. Bátran állíthatjuk, hogy a karakterek elévülhetetlenek: Samantha, aki csak azért jön át az öreg kontinensre, hogy elszakadjon a fiújától, aki nem érti meg őt. Grant, a jó karban tartott 72-es "aranyifjú", akiben a tiniket is megszégyenítő mennyiségű energia buzog. Harmon, a hajdani katona, akinek Európa pusztán néhai csatatér, világháborús relikviákkal. Harve és Irma, akiknek egyetlen céljuk, hogy ne veszítsék el egymást szem elől. Bert, aki összenőtt a fényképezőgépével, Freda, a mindentudó tanárnéni és a többiek. Megfejelve Charlie-val, az idegenvezetővel, akit a nevezetességeknél jobban érdekelnek a szép nők. Mire az útnak vége és ők búcsút mondanak egymásnak, kicsit szomorúbbak és kicsit okosabbak, mint az induláskor voltak.
Leomlott a berlini fal. Az NDK-ban élő Struutzék elhatározzák, hogy végre megnézik maguknak Nyugat-Európát. Beülnek hát a Trabantjukba, és elindulnak Olaszország felé.