1852, New Orleans. A csinos, ám önfejű July meggondolatlan kijelentéseivel és felelőtlen tetteivel visszariasztja vőlegényét a közelgő házasságuktól. A jegyesség felbontását később a lány százszor is megbánja, de egykori udvarlója már másnál vigasztalódik. Amikor a városban kitörő sárgalázjárványban egykori kedvese is megbetegszik, mindent elkövet, hogy ő maga ápolhassa a férfit. "Scarlett O'Hara kelt életre July személyében" - írta a New York Times kritikusa Bette Davis Oscar-díjas alakításáról.
Lloyd egy kétballábas, semmirekellő srác, aki reménytelenül szerelmes az osztály legszebb, legokosabb és legmagányosabb lányába. A két össze nem illő fiatal egymásba szeret, Diana rájön, hogy Lloyd nem tipikus tinédzser srác, hanem érzékeny filozófus, aki a maga saját módján reagál az élet kihívásaira. Lloyd viszont arra jön rá, hogy Diana tökéletes külseje mögött egy sebzett lélek rejtőzik. Amikor kiderül, hogy több közös vonásuk van, mint azt gondolnák, Diana élete a feje tetejére áll.
A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)
A tehetséges és elismert ügyvédnek, Jacknek úgy tűnik, mindene megvan: menő állása, sikeres pályafutása és gyönyörű felesége. Tökéletesnek hitt életstílusa azonban egyre inkább eltávolítja az önző férfit szeretteitől. Amikor felesége belehal a szülésbe, Jack magára marad újszülött lányával, Sarah-val. A férfi összeomlik, az élet azonban nem áll meg - Jacknek le kell győznie depresszióját és foglalkoznia kell gyermekével. Végül az újdonsült apa úgy dönt, dadát fogad a kislány mellé.
A kebab, a kung fu, Shakespeare, és a szagos pelenkák világa csak első hallásra áll távol egymástól. Vannak olyanok, akiknek az élete a fenti világok metszetébe tartozik. Itt van például Ibo, a Hamburgban élő török emigráns család ifjú reménysége. A filmrendezői babérokra áhítozó fiatalember egyelőre csak egy reklámfilmet rendezett még, azt is bácsikája gyorsétterme részére. Ám a merész hangvételű film nagy sikert arat a környék mozijaiban (a nemzetközi kebab-eladási skálán mérve). Ibo két dologba szerelmes igazán: barátnőjébe, a Shakespeare színésznőként befutni vágyó Titzibe és a kung fu-ba; minden álma, hogy Bruce Lee önkéntes apostolaként megrendezze a filmtörténet első német kung fu moziját.A reklámfilm sikere jó ajánlólevélnek ígérkezik a filmszakmába, ám amikor Ibo megtudja, hogy a barátnője gyereket vár, hirtelen úgy érzi, hogy az ajtókat bevágták előtte, és még az orrát se tudta időben elkapni.
Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.
Gillian Holroyd (Kim Novak), egy modern New York-i boszorkány, aki sziámi macskájával, Pyewackettel él Greenwich Village-ben. Egy szép napon, amikor a Jóisten örömet akar szerezni Gilliannek, betoppan hozzá a jóképű könyvkiadó, Shep Henderson (James Stewart). Gillian úgy dönt, megszerzi magának a férfit. Az ősi női birtoklási ösztönt megerősíti az a hír, hogy a kiszemelt préda Merle Kittridge-t (Janice Rule), régi gimnáziumi vetélytársnőjét készül feleségül venni. Gillian tehát elbájolja Shepet. De úgy tűnik valami erősebb minden fortélynál és varázslatnál: a szerelem.
A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De ez érzéketlen külső, szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti. Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen, a helybeliek számára pedig Yanko az. A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik, amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.
Alex Whitman (Matthew Perry), az elkényeztetett New York-i építész és Isabel Fuentes (Salma Hayek), a tüzes mexikói fotóslány találkozik egy Los Angeles-i kocsmában, ahol együtt töltenek egy éjszakát. Aztán a lány eltűnik, és mindketten úgy gondolják, hogy ez így van rendjén. Csakhogy alig három hónap múlva Isabel beállít Alexhez, és közli vele, hogy gyereket vár. Na és esküvőt akar! Alex persze tiltakozik, akárcsak a lány díjbirkózó vőlegénye.
Jeremy egy New York-i kávéház tulajdonosa, az egyik vendége, Elizabeth tõle tudja meg, hogy a barátja ott járt egy másik lánnyal. Az összetört szívű, megcsalt lány estérõl estére betér a kávézóba, remélve, hogy volt barátja eljön az otthagyott lakáskulcsáért. Éjjelente sokat beszélgetnek Jeremyvel, kiderül, hogy a fiú azért nem ment még el a városból, mert azt reméli, hogy volt barátnõje egyszer visszatér hozzá. Egy nap Elizabeth váratlanul elhagyja New Yorkot, Memphisbe, majd Las Vegas-ba költözik. Szeretné újra megtalálni régi önmagát, és eltávolodni volt barátja emlékétõl. De Jeremy-tõl nem akar elszakadni, képeslapokat küld a fiúnak, és beszámol azokról az emberekrõl, akikkel a sors összehozza. Jeremy-nek egyre jobban hiányzik a lány, de mivel a képeslapokon nincsen cím, nem tudja megtalálni...
Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.
Mary Fiore (Jennifer Lopez) esküvőszervező, okos és gyönyörű, ám rendkívül magányos, mert egyszerűen fogalma sincs, hol keresse a nagy Őt. A megoldás sorsszerűen, egy elszabadult szemetes konténer képében érkezik, amely elgázolná Maryt, ha a jóképű gyermekorvos, Steve (Matthew McConaughey) nem menti meg az utolsó pillanatban. A találkozás varázsütésként éri, fülig beleszeret megmentőjébe. Ám hamarosan kiderül, hogy épp Steve esküvőjét szervezi, aki a dúsgazdag és szépséges Frant (Bridgette Wilson) készül elvenni.
A világon minden ember gazdag akar lenni. Longfellow Deeds (Adam Sandler) kivétel: ő csupán arra vágyik, hogy gyermeteg versikéit üdvözlőlapok hátára nyomtassák. Egyébként szereti a csendes kisvárost, ahol él és a zsúfolt pizzériát, amelyből éldegél. Egy nap Deeds kénytelen elmenni a nagyvárosba, hogy átvegye 40 milliárd dolláros örökségét, melyet soha nem látott, elfeledett nagybácsikája hagyott rá. A pökhendi városlakók persze ki akarják semmizni a vagyonából, vagy el akarják csábítani a vagyonáért, vagy információkat szeretnének kicsalni belőle a vagyonáról. Szerencsére a jövevényt sem ejtették ám a feje lágyára.
A történet a 19. századbéli Franciaországban játszódik, és egy temperamentumos spanyol nő, Vellini és egy előkelő nemes, Ryno de Marigny kapcsolatát mutatja be. Ryno kétségbe esetten próbál hűséges maradni feleségéhez, egy francia arisztokrata nőhöz, de a Vellini által felkínált szenvedélyek és élvezetek csábítása túl erősnek bizonyul. És Ryno elindul a lejtőn...
Egy éhező árva kislány a szépségért és a gazdagságért cserébe ígéretet tesz egy varázslónőnek, ezáltal képtelenné válik arra, hogy szerelmes legyen. Ezt az átkot csak a lehetetlen törheti meg: ha tavasszal esik a hó, és a halottak újra élővé válnak. Felnőve, gyönyörű hercegnőként már megbánja ígéretét, hiszen akibe csak beleszeret, tragikus sorsra jut. Most újra szerelmes lesz egy vörös páncélos, aranymaszkos férfiba, aki megmentette az életét, és a lány rettegve várja az elkerülhetetlen véget. Mindeközben Kunlun, a nagyvezér szolgája családja emlékeit keresi. Kettejük sorsa egybefonódik, amikor a hercegnő úgy hiszi, a nagyvezér a hős megmentője, és belerángatja az átokba. Mi lesz a sorsa a három szereplőnek? Sorsuk megpecsételődött, vagy rendelkeznek még szabad akarattal?
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.
Az örök agglegény-típusú Jimmie úgy dönt, hogy megkéri barátnője Anne kezét, ám a megalázó lánykérésnek rossz vége lesz. Mindezek után 24 órája van arra, hogy feleséget találjon, ha meg szeretné kapni nagyapja óriási vagyonú örökségét. Jimmie mindent megtesz a cél érdekében, de közben végig szerelme, Anne, jár az eszében...