Leon, a magányos bérgyilkos New Yorkban él. A szomszédjában lakó család áldozatául esik Stansfield nyomozó kegyetlenségének, aki lemészárolja a szülőket. Az egyetlen túlélő, a 12 éves Mathilda Leonhoz menekül. Idővel a szenvtelen bérgyilkos úgy gondoskodik Mathildáról, mintha a saját lánya lenne. Stansfield azonban nagyszabású kommandós akció keretében készül megostromolni Leon lakását, hogy végezzen a kis szemtanúval. Ám nem számol Leon profizmusával, aki ráadásul az élete árán is hajlandó megvédeni a lányt...

A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

Egy tüntetés után a köztiszteletben álló elenzéki beállítottságú egyetemi tanár egy balesetben meghal. Az eset kivizsgálásával egy tapasztalatlan vizsgálóbírót bíznak meg, aki kutatásai eredményeként rájön, hogy a baleset csak látszat, és a politikust meggyilkolták. Az összeesküvés a legfelső katonai és kormánykörökig nyúlik vissza, azonban a nyomozás során a tettesek és a nyomok eltüntetőinek kilétére is fény derül.

A különlegesen képzett kommandót egy dél-amerikai dzsungelbe vezénylik, hogy felkutassák és kimentsék bajba jutott társaikat - akik a környéken tűntek el és akik egy ideje nem adnak életjelet. A veszélyes terepen rutinosan mozognak a minden lehetséges veszélyre felkészült férfiak, ám az igazi fenyegetést nem a vadállatok, nem az embertelen éghajlat és környezet, de nem is fegyveres terroristák jelentik, hanem egy titokzatos, arctalan lény, akiről csak akkor vesznek tudomást, amikor már majdnem késő. A láthatatlan teremtmény sorra végez áldozataival, de nem a bosszú hajtja, hanem a puszta vadászszenvedély: egy másik bolygó lakója, aki azért látogatott a földre, hogy trófeákat gyűjtsön.

Nam Csulu, észak-koreai halász szerényen éldegél feleségével és kislányával a déli határ közelében. Egy nap azonban halászat közben beleakad a hálója a csónak motorjába és déli vizekre sodródik, ahol elfogják. A kemény vallatás során előbb rá akarják bizonyítani, hogy kém, majd amikor nem járnak sikerrel, különféle csábítgatásokkal próbálják maradásra bírni. Ám ő a várható megtorlás ellenére is mindenáron vissza akar jutni a szeretteihez.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

A brit titkosszolgálat ügynökét, James Bond-ot Jamaicába küldik, hogy egyik társuk meggyilkolásának ügyében nyomozzon. Érkezését nem fogadja egyöntetű örömrivalgás, de ennek ellenére Bond pillanatok alatt megtalálja a nyomokat, amin elindulhat a gyilkos felkutatására. Hamarosan egy titokzatos tudóshoz jut el, Dr. Nohoz, majd egyre váratlanabb szálak bonyolódnak az ügybe.

Katie (Barbra Streisand) és Hubbell (Robert Redford) tökéletes ellentétei egymásnak, de egy dolog közös bennük. Mindketten a végletekig őszinték. Szinte lehetetlen, mégis egymásba szeretnek. Sőt, nyilvánvaló különbözőségük és a szülői tiltás ellenére összeházasodnak. Házasságuk szenvedélyes és bensőséges egészen addig, amíg a történelem közbe nem szól. Politikai és erkölcsi nézeteltéréseiket még a szerelem sem képes legyőzni.

Amerikai és szovjet atom-tengeralattjárók sorra tűnnek el a nemzetközi vizeken. Az események hátterében az ördögien gonosz milliárdos, Mr. Stromberg áll, akinek végső célja, hogy a tengeralattjárókon lévő nukleáris robbanófejeket felhasználva - egy hatalmas, a tenger mélye alatt fekvő katonai bázisról - kirobbantsa a harmadik világháborút. A britek James Bondot, a szovjetek Anja Amaszova titkos ügynököt bízzák meg azzal, hogy megoldja a helyzetet. A két kém egymással szövetkezve lát neki a feladatnak és eleinte sikeresen is veszik az akadályokat, sőt idővel úgy tűnik, többről is szó lehet köztük a közönséges munkakapcsolatnál. De aztán kiderül, hogy Anja korábbi szerelmét James Bond ölte meg egyik korábbi megbízatása során.

Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.

1931-ben egy fiatal spanyol katona Fernando a hadsereggel egy sivatagban találja magát, ahol hamarosan összebarátkozik egy idős férfival a helyi faluban. A férfinek négy lánya van; Rocio, Violeta, Clara és Luz. A gond csak az, hogy a fiú mind a négy lányba beleszeretett és a lányok is viszont szeretik. Most már csak azt kell eldöntenie, hogy melyiket válassza.

Az alvilági szuperbűnözőket tömörítő szervezet, a S.P.E.C.T.R.E. ismét egy világbékét fenyegető ördögi tervet eszelt ki. Elrabolják a NATO egyik atomrakétákkal felszerelt gépét és a bombákat az óceán mélyén rejtik el. Azzal fenyegetőznek, hogy felrobbantják őket, ha nem kapnak a nagyhatalmaktól százmillió font váltságdíjat. A nagyszabású terv ötlete a gátlástalan Emilio Largo fejéből pattant ki. Largo titkos főhadiszállása valahol a Bahamákon található - onnan irányítja az akciót. A 007-es ügynöknek nincs könnyű dolga: nem csak a szárazföldön és a levegőben, de ezúttal a tenger mélyén is meg kell küzdenie a S.P.E.C.T.R.E. gyilkos zsoldosaival és a cápákkal. Largo ugyanis előszeretettel eteti kedvenc háziállatait ellenségeivel.

Egy nem különösebben szép napon Zac Hobson arra ébred, hogy egyedül van. Teljesen. Az egész világon. Az utcák, a rajtuk álló autók, a lakások üresek, s bár minden tárgy és eszköz a legutóbbi használatának megfelelő helyén van, az emberek eltűntek. Még csak hullák sem maradtak utánuk. Izgalmas alapszituáció, mely rengeteg lehetőséget rejt magában.

Egy ismeretlen alvilági szervezet sorra gyilkolja a nyugati világ legjobb titkosügynökeit, megbontva ezzel a kelet és a nyugat hidegháborús, langyos egyensúlyát. Bár az akció kétségtelenül a szovjetek malmára hajtja a vizet, kivételesen nem a KGB keze van a dologban, hanem egy köpönyegforgató orosz tábornoké, akinek egykor még maga James Bond segített nyugatra szökni. A 007-es ügynöknek azonban most el kell kapnia a tábornokot, akihez csak egyetlen módon kerülhet közel: ha megtalálja egykori barátnőjét, Karát, a cseh csellistalányt. Bondnak először őt kell kiszöktetnie az országból, majd rá kell jönnie, mire is megy ki a játék. Kalandjai során ópium- és fegyvercsempészekkel hozza össze a sors és belecsöppen az afgán háború közepébe is...

Az angol titkosszolgálat ásza, James Bond most a legnagyobb maffiaszervezetek által kézben tartott gyémántcsempész-hálózatot próbálja felgöngyölíteni, de úgy látszik, ezzel az üggyel alaposan meggyűlik a baja. Rájön, hogy a gyémántok holttestek belsejében érkeznek az országba, és egy krematóriumban kerülnek elő a hamvakból. Bond is "beszáll az üzletbe". Éppen az egyik csempész koporsója mellett "gyászol", és várja, hogy előkerüljenek a drágakövek. De amikor átvenné az urnát, valaki hátulról leüti. Szűk faládában tér magához. Kinyitja a szemét, hallja, hogy mögötte becsukódik egy nehéz vasajtó és megérzi az égett fa szagát. Vajon tényleg így végezné egy szuperkém?

Valaki egymás torkának akarja ugrasztani a világ nagyhatalmait. A nyomok Elliott Carver-hez, a nagy befolyású sajtómogulhoz vezetnek, aki hatalmas médiabirodalma segítségével könnyedén manipulál bárkit. Ha Carver-en múlik, az egész világon úrrá lesz a káosz. Itt csakis egyvalaki csinálhat rendet. Bond, James Bond. Bond először Carver szexis feleségét, -korábbi barátnőjét- Parist próbálja megkörnyékezni, majd egyesíti erőit Wai Linnel, a lélegzetelállítóan gyönyörű kínai ügynöknővel.

Andy Osnard (Pierce Brosnan), mint kém érkezett Panamába. A cinikus, kiégett nőfaló Harryt (Geoffrey Rush) szemeli ki informátornak, aki most a panamai felső tízezer szabója, mindenhova bejáratos, mindent hall és lát - és szívesen mesél arról, amit tud, hírei viszont akcióba lendítik a városi bandákat, gengsztereket és politikusokat. Mindenki más, mint akinek látszik, mindenki azt hiszi, többet tud másoknál - de a szálak talán mégis egy kézben futnak össze.

A Nyugatról álmodozva Borjana semmiképp sem akar gyereket vállalni a kommunista Bulgáriában, ám 1979-ben mégis megszületik lánya, Viktoria. A csecsemőnek rejtélyes módon hiányzik a köldöke, ezért azonnal kikiáltják az Évtized Gyermekének, és Viktoriát kilenc éves koráig tejben-vajban füröszti állam anyácska. A kommunizmus bukásával aztán Viktoria aranyéletének is vége szakad. A három részben elmesélt, több évtizedet átfogó történet egyszerre intim és nagyszabású anya-lánya történet, valamint szarkasztikus humorú, filozófiai tanmese, mely szélesebb történelmi perspektívából mutatja a kommunizmust és az európai rendszerváltozások eseményeit.