A csernobili katasztrófa c. epizód a világ legborzalmasabb nukleáris katasztrófáját megelőző óra történéseit mutatja be. A csernobili nukleáris katasztrófa tízszer pusztítóbb volt, mint a hirosimai atomtámadás, s az emberi tévedés és a tökéletlen technológia végzetesnek bizonyult.
1750-ben járunk a mai Argentína és Paraguay területén, ahol a guarani indiánok élnek. A törzs kegyetlenségéről és primitív életviteléről híres. A guarani törzs földjére érkező jezsuita szerzetes lassan elnyeri a helyiek bizalmát, akik közül egyre többen megtérnek. Munkáját a kegyetlen rabszolgavadász, Mendoza kapitány segíti. A missziót azonban a portugálok fenyegetik, akik a terület fölött át akarják venni a hatalmat. Az indiánok és a hittérítők közös erővel szállnak szembe velük.
A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.
1787-ben a Bounty hadihajó különleges küldetésen vesz részt a déli tengereken: kenyérfa palántákat kell szállítania az angol gyarmatokra. Az első tiszt, Fletcher Christian előkelő úri modora miatt hamar szálka lesz az alacsony sorból származó Bligh kapitány szemében, aki a kegyetlenségig szigorú rendszabályokkal akarja kézben tartani a legénységet. Amikor Tahitiról a hajó értékes rakományával továbbindul a gyarmatok felé, az emberek elégedetlensége lázadáshoz vezet, melynek Christian áll az élére. Visszafordítják a hajót Tahiti felé, ahol a legénységet tárt karokkal várják a tahiti lányok... A néhány társával egy csónakban sorsára hagyott Bligh kapitány megfogadja, hogy első tisztjét még fel fogják akasztani Londonban.
Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.
A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.
A másik Boleyn lány érzelmes történet intrikáról, romantikáról és árulásról. Két nővér, Anne és Mary teljes mértékben ambiciózus apjuk és nagybátyjuk irányítása alatt állnak, akik minden eszközzel a család hatalmának növelésén és státuszának megerősítésén munkálkodnak. Céljukat Anglia királyának kegyeit keresve próbálják elérni. A lányok, maguk mögött hagyva a békés vidéki életet, bekerülnek az udvari élet veszedelmes és izgalmas világába. Nem sokkal később pedig már azon kapják magukat, hogy egymás könyörtelen riválisai lettek, hiszen mindketten a király szerelméért küzdenek.
Zord tél köszönt a skót fennsíkon élő klánokra. Rob Roy kénytelen ezer fontot kölcsönkérni Montrose márkitól, hogy átvészelhesse az embereivel a kemény hideget. A gonosz márki azonban sötét tervet sző. Rob Royt kirabolják, ráadásul Montrose bizalmasa megtámadja a házát, megerőszakolja a feleségét, és leöli az állatait. Így a férfi nemcsak adós marad, hanem a becsülete is odavész. A dühös Rob Roy bosszúért liheg. Útonállóként küzd a becsületéért, közben a skótok között nagy hírnévre és tiszteletre tesz szert.
1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű és ártatlan modelljét, Inest beidézi az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik, és börtönbe vetik, Fransisco Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján. Lorenzo atya az inkvizítorok belső köréhez tartozó, hataloméhes szerzetes könyörtelenül üldözi a hit ellenségeit, ám amikor beleszeret Inesbe, minden megváltozik...
1776-ban Anglia és Franciaország hadban állnak egymással az új amerikai gyarmatok feletti hegemónia megszerzéséért. Ezzel egy időben tizenhárom angol kolónia fellázad a korona ellen és kikiáltják az Egyesült Államok függetlenségét. A tömeg eufórikusan reagál: az emberek az utcákon ünnepelnek és ledöntik a gyűlölt III. György király szobrát. Az uralkodó hadsereget küld az engedetlen gyarmatok ellen, hogy leverje a felkelést. Ebben az időszakban érkezik Tom Dobb, a prémvadász, tizennégy éves fiával, Neddel New Yorkba. Tomot csak a kereskedelem érdekli és nem akar belekeveredni a függetlenségi törekvések eseményeibe. A háború őrülete azonban a Dobb családot is utoléri. Daisy McConnahay, az új eszmék eltökélt és gyönyörű híve, lefoglalja a hajójukat és akaratukon kívül belerángatja őket a fegyveres konfliktusba. Amikor a republikánusok összecsapnak a brit hadsereggel, Tom megsérül.